epilepszia

A gyógyszerrezisztens fokális epilepsziában szenvedő, műtéten áteső felnőttek hosszú távú túlélési adatai továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat értékelte a mortalitási mintákat és az előrejelző tényezőket egy több mint 30 éven át követett nagy kohorszban.

Egy új, hosszú távú amerikai kutatás megkérdőjelezi az epilepsziával kapcsolatos korábbi feltételezéseket, különösen azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy a kezelésrezisztens epilepszia (FTRE) legjobb esetben is stabil, de gyakrabban romló állapot. A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a betegek egy része – minden eddigi várakozás ellenére – idővel javulást tapasztalhat, még akkor is, ha korábban több gyógyszeres kezelés sem hozott eredményt.

Egy új kutatás szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja a gyermekeknél előforduló súlyos epilepszia diagnosztizálását és kezelését. Az ausztrál Murdoch Children's Research Institute (MCRI) és a Royal Children's Hospital (RCH) kutatói olyan fejlett AI-eszközt fejlesztettek ki, amely képes észlelni azokat az apró agyi elváltozásokat, úgynevezett fokális kortikális diszpláziákat, amelyek gyakran állnak a gyógyszerrezisztens epilepsziás rohamok hátterében.

Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.

Az epilepsziás nők terhessége kedvezőtlen perinatális kimenetellel hozható összefüggésbe, de továbbra is vita van arról, hogy az epilepszia vagy a prenatális epilepszia elleni gyógyszeres kezelés (ASM), vagy mindkettő szerepet játszik-e benne. E vizsgálat célja az anyai epilepszia és a perinatális kimenetelek közötti kapcsolat értékelése, valamint a prenatális ASM-expozíció szerepének feltárása volt.

Minden harmadik epilepsziás embernél (világszerte mintegy 20 millió embernél) a jelenlegi epilepsziaellenes gyógyszerek hatástalanok. Az UCL és az UTHealth közös tanulmánya szerint ebben az esetben, a gyógyszerrezisztencia hátterében bizonyos genetikai variánsok állhatnak.

Egy, a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak a társadalmi előítéletek is.

A klinikusok részben az EEG-kre támaszkodnak az epilepszia diagnosztizálásában és annak eldöntésében, hogy a betegeknek szükségük van-e rohamellenes gyógyszerekre. Az EEG-ket azonban nehéz lehet értelmezni, mivel zajos jeleket rögzítenek, és mivel a felvételek jellemzően 20-40 perces időtartama alatt ritkán fordulnak elő rohamok. Ezek a jellemzők az epilepszia diagnosztizálását szubjektívvé teszik és nagyobb teret engednek az esetleges hibáknak.

Az epilepszia világszerte 65 millió embert érint. A japán Tottori Egyetem kutatói a terhesség alatt fennálló distresszt hozták összefüggésbe a gyermekkori epilepszia kialakulásának fokozott kockázatával.

Egy súlyos epilepsziával küzdő brit tinédzser, Oran Knowlson lett a világon az első, aki egy olyan agyi implantátumot kapott, mely kontrollálni tudja az epilepsziás rohamait.

Adagolásjelölési hiba miatt kivonják a forgalomból az epilepszia kezelésére szolgáló egyik gyógyszer két gyártási tételét: a Keppra 100 mg/ml belsőleg használatos oldat (EU/1/00/146) 23I15 és 23J10 gyártási számú tételeit érinti az intézkedés - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön az MTI-vel. A hatóság egyben elrendelte a készítmények egészségügyi szolgáltatóktól, valamint betegektől történő visszahívását.

Epilepsziás embereknél (PWE) a gyanú szerint fokozottan fennáll a súlyos COVID-19 kockázata. Fontos ennek a kockázatnak a megismertetése az érintettekkel, a tervezhető egészségügyi ellátás a és gondozás érdekében is. A tanulmány készítői megvizsgálták, hogy a PWE-k esetében nagyobb-e a kockázata annak, hogy ezek a betegek COVID-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak.

Idősebb emberek esetében az epilepszia összefüggésbe hozható kognitív zavarokkal, potenciálisan a demenciával. Továbbra sem világos azonban, hogy az epilepszia milyen mértékben növelheti a demencia kockázatát, hogyan viszonyul más neurológiai állapotokhoz, illetve a különböző kardiovaszkuláris kockázati tényezők miként befolyásolhatják ezt a kockázatot.