gasztroenterológia

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a széklet hemoglobin (f-Hb) koncentrációja közvetlenül a pozitivitás határértéke alatt van, megnövekedett a vastag- és végbéldaganat kockázata azokhoz képest, akiknél nincs, vagy alacsony az f-Hb koncentráció. A kockázatalapú szűrési javaslatok személyre szabása érdekében kulcsfontosságú az előző szűrés alkalmával mért f-Hb, valamint a kolorektális neoplázia kimutatása közötti dózis-válasz összefüggés megértése.

Egy, a Science című folyóiratban közzétett friss tanulmány fényt deríthet az ételallergiák és a bélbetegségek kiváltó okaira és mögöttes mechanizmusaira.

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében magasabb a herpes zoster (HZ) szövődményeinek kockázata, mint az IBD-ben nem szenvedő betegeknél, az idősebb életkor, a magasabb komorbiditási pontszámok, illetve a tumornekrózis-faktor (anti-TNF) kezelés vagy szteroid kezelés pedig jelentős kockázati tényező a szövődmények szempontjából.

A diverticulitis a sürgősségi osztály (ED) felkeresésének gyakori oka. Mivel azonban a képalkotó vizsgálatok és az antibiotikum-választási lehetőségek bővültek, szükség van aktuális adatokra az incidencia, a komputertomográfia (CT) teljesítménye, az antibiotikum-használat és a diszpozíció időbeli változásairól.

A The Lancet Gastroenterology & Hepatology című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmányban a kutatók a filgotinib, a Janus kináz (JAK) 1 preferenciális gátlójának hatékonyságát és biztonságosságát értékelték indukciós és fenntartó terápiaként a mérsékelten vagy a súlyosan aktív Crohn-betegségben szenvedő betegeknél.

Egy új 10 napos kezelési mód, ami magába foglalja a szájon át szedhető, kálium-kompetitív savblokkoló vonoprazant, valamint a levofloxacint és az amoxicillint, szignifikánsan hatékonyabb volt a Helicobacter pylori fertőzés felszámolásában, mint az omeprazol, amoxicillin és klaritromicin hármas terápia - derült ki egy randomizált, többközpontú vizsgálat eredményeiből. A vonoprazannal végzett hármas terápiás kezelés általában jobban tolerálható volt, mint a 14 napos omeprazol-alapú kezelés.

Egy utánkövetéses vizsgálatban közel 1200 beteg vett részt, akiknek a daganatait molekulárisan szekvenálták, és azt találták, hogy összesen 259 betegnél volt PIK3CA funkcionális mutáció. Feltételezték, hogy az aszpirin vagy az olyan COX-2-gátlók, mint a celecoxib - amely nyilván régóta elérhető már generikusan - kedvezően befolyásolhatják a rosszindulatú vastagbéldaganat kimenetelét.

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.

A gastrooesophagealis reflux gyakori probléma a népesség körében, sokan úgy vélik, egyszerű felismerni és kezelni a panaszokat. Bár a reflux betegség enyhítésére több házi módszer is ismert, illetve az életmódváltás is sok esetben hoz eredményeket, a refluxos tüneteket mindig komolyan kell venni, hiszen hosszabb távon súlyos szövődményekhez (fekély, vérzés, oesophagitis, nyelőcső szűkület vagy akár daganatos elváltozás) is vezethethet.^1,2 Fontos a mielőbbi konzultáció az orvossal, a helyes diagnózis felállítása és a megfelelő terápia meghatározása.

A prebiotikumok fogalma - a definíció szerint olyan, a gazdaszervezet mikroorganizmusai által szelektíven hasznosított szubsztrátok, amelyek egészségügyi előnyökkel járnak - csaknem 30 évvel ezelőtt jelent meg a tudományos közösségben.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A gyulladásos bélbetegség (IBD) egyes extraintestinalis manifesztációi (EIM) olyan klinikai, szerológiai és genetikai összefüggéseket mutatnak, amelyek feltárják a mögöttes mechanizmusokat, és új vagy meglévő gyógyszerek célpontjaivá válhatnak - derül ki egy friss tanulmányból.