háziorvostan

Az alsó gyomor-bélrendszeri vérzéssel (LGIB) küzdő idősebb felnőttek (≥ 65 év) súlyosabb vérzéssel, nagyobb komorbiditási terheléssel és lényegesen rosszabb 30 napos kimenetellel élnek, mint a fiatalabb felnőttek. Az idősebb betegek mortalitását elsősorban a vérzéssel nem összefüggő okok idézik elő.

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a pajzsmirigy működése milyen prognosztikai jelentőséggel bír az enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegek állapotára nézve. A pajzsmirigy szerepe alapvető a szív- és érrendszer optimális működéséhez. Ugyanakkor a szubklinikai pajzsmirigy-működési zavar prognosztikai jelentősége szívelégtelenségben (HF), különösen az HFmrEF-ben szenvedő betegek esetében továbbra is tisztázatlan.

Az egészségügyi minisztérium jelentése és egy magas rangú egészségügyi tisztviselő szerint a kongói egészségügyi hatóságok két olyan tartományban is nyomoznak azok után, akik kapcsolatba kerülhettek az ebolavírussal, amelyek eddig nem voltak érintettek a legutóbbi járványkitörésben – mivel fennáll a veszélye, hogy a vírus tovább terjed.

A helyileg alkalmazott ivermektin és a kapszulázott benzoil-peroxid a gyulladásos elváltozások számának csökkenése, valamint az Investigator Global Assessment (IGA) szerinti sikeresség tekintetében jobb rövid távú javulást eredményezett, mint a metronidazol – a jelenlegi standard első vonalbeli helyi kezelés – közepesen súlyos és súlyos rosaceás felnőttek esetében.

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentősen befolyásolja az egészséget és a várható élettartamot, de a megbetegedés progresszióját továbbra is nehéz megjósolni. Ezért van szükség olyan biomarkerekre, amelyek segítségével azonosíthatók azok a betegek, akiknél a vesefunkció gyors romlásának kockázata fennáll. Az Alport-szindróma (AS) jól példázza ezt a kihívást, mivel egyes betegeknél gyors progresszió figyelhető meg, míg másoknál a vesefunkció fokozatos romlása tapasztalható.

A kardiovaszkuláris-vese-metabolikus (CKM) szindróma korai felismerése elengedhetetlen a későbbi szervi elégtelenség megelőzéséhez. Bár a pitvarfibrillációt (AF) gyakran véletlenszerűen észlelik a munkaképes korú felnőtteknél, és ez a megállapítás a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát jelenti, a vesefunkció romlására gyakorolt konkrét hatása ebben a populációban még nem tisztázott.

A robotasszisztált epehólyag-eltávolítás a Medicare-kedvezményezettek körében több mint kétszeresére növelte a műtéti beavatkozást igénylő epevezeték-sérülés (BDI) kockázatát a laparoszkópos epehólyag-eltávolításhoz képest annak ellenére, hogy alkalmazása 2020-2023 között egyre elterjedtebbé vált.

Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bél-agy kölcsönhatás zavara, ami az amerikaiak több mint 6%-át érinti. A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az IBS tüneteit, és összefüggésbe hozható az IBS alacsonyabb előfordulási valószínűségével; a korábbi tanulmányok azonban kis mintán készültek, vagy az önbevalláson alapuló mérések korlátai miatt nem voltak reprezentatívak. Jelen tanulmány célja az volt, hogy vizsgálja a Fitbit-készülékkel rögzített fizikai aktivitási adatok és az IBS előfordulási gyakorisága közötti összefüggéseket.

A 3. fázisú PROTEUS vizsgálat eredményei szerint azoknál a férfiaknál, akiknél magas kockázatú, lokalizált vagy helyileg előrehaladott prosztatadaganatot diagnosztizáltak, és akik a radikális prosztatektómia előtt és után apalutamidot, illetve androgénhiányos terápiát (ADT) kaptak, szignifikánsan nagyobb volt az esély a jelentős patológiai válasz elérésére, és kisebb volt a metasztatázis kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik kizárólag ADT-t kaptak.

A Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) a mepolizumabot ajánlja a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelésére. Végleges iránymutatás-tervezetében a NICE kijelentette, hogy a mepolizumabot kiegészítő fenntartó kezelési lehetőségként ajánlja felnőtteknél a nem megfelelően kontrollált COPD és emelkedett vér eozinofilszám esetén, amennyiben a betegek hármas inhalációs terápiában részesülnek – inhalációs kortikoszteroid (ICS), hosszú hatástartamú béta-2-agonista (LABA), hosszú hatású muszkarinerg antagonista (LAMA)-.

A Klebsiella baktériumok az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, kórházban szerzett fertőzések egyik fő okozói. Egy tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa a Klebsiella fertőzés lehetséges kockázati tényezőit a transzplantációt követő első 180 nap során.

A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka. A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).