kemoterápia

Preklinikai, illetve megfigyeléses vizsgálatok arra utalnak, hogy a testmozgás javíthatja a daganatos megbetegedések kimenetelét. Az 1. szintű, egyértelmű bizonyítékok azonban hiányoznak. 55 egészségügyi központban végzett 3. fázisú, randomizált vizsgálatban a reszekált vastagbéldaganatban szenvedő, adjuváns kemoterápián átesett betegeket arra jelölték ki, hogy 3 éven keresztül részt vegyenek egy strukturált edzésprogramban (mozgás fókuszú csoport), vagy csak egészségneveléssel összefüggő tájékoztató anyagokat kapjanak (egészségnevelési csoport). Az elsődleges célkitűzés a betegségmentes túlélés volt.

Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. Az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélhetik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, majd később újra aktiválódhatnak, és újjáépíthetik a daganatot.

Az Egyesült Királyságban olyan kezeléseket kutatnak, amelyek segíthetnek enyhíteni a rákos gyermekek ezrei által tapasztalt krónikus fájdalmat. Emellett viszont statisztikai adatok azt mutatják, hogy a daganatos betegek ellátási rendszere élt már jobb napokat is.

Egy III-as fázisú klinikai vizsgálat eredményei azt vetítik előre, hogy a méhnyakrákban szenvedők túlélési esélyeit javíthatja, ha a radiokemoterápia előtt hathetes kemoterápiás kezelést is végeznek.

Több magyar kutatócsoport, így a Pankotai Tibor vezetése alatt működő HCEMM Genom Instabilitás és DNS Hibajavítás kutatócsoport, valamint Beöthe Tamás, a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelőintézet urológiai osztályának főorvosa közreműködésével olyan kutatás született, amely szerint komoly műtét válhat elkerülhetővé előrehaladott stádiumban lévő heredaganatos betegeknél: sok esetben a kemoterápia önmagában elegendő lehet.

Amerikai kutatók ultrahang és mikroszkopikus buborékok segítségével rést ütöttek az agyat védő vér-agy gátat, hogy hatékonyabban kezelhessék az agydaganatot.