kockázat

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.

Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

A McMaster Egyetem és a Population Health Research Institute (PHRI) kutatói áttörést értek el az öregedés és a szív- és érrendszeri betegségek kutatásában: felfedezték, hogy a szem apró ereinek elemzése révén megállapítható, milyen gyorsan öregszik valaki, és mekkora a szívbetegségek kockázata. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a retina – mint a test egyedülállóan hozzáférhető része – pontos képet adhat az érrendszer állapotáról és a biológiai öregedés üteméről.

Egy új genetikai vizsgálat szerint a poligén pontszám (PGS) elemzésével már ötéves kor előtt felmérhető, kinél lesz nagyobb a felnőttkori túlsúly és elhízás kockázata. A kutatást több mint ötmillió genetikai adat elemzésére alapozták, a kutatási eredményeket pedig a Nature Medicine-ben közölték.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság éves tudományos ülésén bemutatott tanulmány szerint a humán papillomavírus (HPV) fertőzötteknél, akár 40 százalékkal is megnövekedhet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége.

Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.

A demencia világszerte milliókat érint, és jelentős személyes és gazdasági terheket okozva, globális egészségügyi kihívást jelent. A jelenlegi kezelések elsősorban a tüneteket kezelik, de a betegség prognózisának megváltoztatásában csak korlátozottan érhetők el sikerek.

Az agyhártyagyulladást a trigeminus neuralgia (TN) új kockázati tényezőjeként emelték ki a kórházi felvételek országos, propensity-matched vizsgálatában. A többváltozós elemzésben a meningitis esélye háromszor nagyobb volt a TN-nel felvett betegeknél, mint a TN nélküli, kontrollcsoportnál. Ez a ritka, krónikus fájdalomzavar az első olyan országos, populáción alapuló vizsgálat, amely azonosítja a kórházi TN-felvételek gyakoriságát az Egyesült Államokban és a TN kialakulásához hozzájáruló kockázati tényezőket.

Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.

A Rutgers Health kutatói megállapították, hogy a terhesség alatti hipertóniás rendellenességek erőteljes összefüggést mutatnak a szülés után akár egy évvel bekövetkező, halállal végződő kardiovaszkuláris megbetegedésekkel.

Ezerféle tippet lehet az interneten olvasni arra vonatkozólag, hogy milyen ételeket tanácsos fogyasztani a rák betegség megelőzése érdekében, és az a legjobb ezekben a tanácsokban, hogy olyan ételekre vonatkoznak, melyek itthon is könnyen beszerezhetőek. 

Az alacsony csontsűrűséggel élő nők nagyobb valószínűséggel számolnak be a sérülésből adódó, első alkalommal bekövetkező csípőtáji törésről a 60-as éveikben, mint idősebb korban. A kutatók a 2009-2010-es, 2013-2014-es, valamint a 2017-2018-as Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérés csípőtöréssel kapcsolatos adatait értékelték.