kockázat

A daganatok kockázatának becslése ma többnyire genetikai adatokon, családi kórelőzményen vagy képalkotó vizsgálatokon alapul. Egy új kutatás azonban egészen más irányból közelít: nem a géneket, hanem a sejtek fizikai viselkedését vizsgálja.

Egy friss, úgynevezett „secret shopper” (titkos vásárló) vizsgálat komoly aggályokat vet fel a nem engedélyezett, úgynevezett „kompaundált” (egyedi keverésű) GLP-1 gyógyszerek biztonságával kapcsolatban. Ezeket a készítményeket gyakran fogyókúrás céllal keresik, különösen akkor, amikor a hivatalosan engedélyezett gyógyszerek (például szemaglutid vagy tirzepatid) hiánycikkek vagy drágák.

Egy friss, nagyszabású kutatás azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a családi állapot és a daganatos betegségek kockázata között. Az eredmények szerint a házasságban élő – vagy korábban házasságban élt – emberek körében alacsonyabb lehet bizonyos rákos megbetegedések előfordulása, mint azoknál, akik soha nem házasodtak meg.

Amerikai kutatók vizsgálata szerint a férfiaknál sokkal hamarabb kezd el növekedni a szívbetegség kockázata, mint a nőknél.

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.

Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

A McMaster Egyetem és a Population Health Research Institute (PHRI) kutatói áttörést értek el az öregedés és a szív- és érrendszeri betegségek kutatásában: felfedezték, hogy a szem apró ereinek elemzése révén megállapítható, milyen gyorsan öregszik valaki, és mekkora a szívbetegségek kockázata. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a retina – mint a test egyedülállóan hozzáférhető része – pontos képet adhat az érrendszer állapotáról és a biológiai öregedés üteméről.

Egy új genetikai vizsgálat szerint a poligén pontszám (PGS) elemzésével már ötéves kor előtt felmérhető, kinél lesz nagyobb a felnőttkori túlsúly és elhízás kockázata. A kutatást több mint ötmillió genetikai adat elemzésére alapozták, a kutatási eredményeket pedig a Nature Medicine-ben közölték.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság éves tudományos ülésén bemutatott tanulmány szerint a humán papillomavírus (HPV) fertőzötteknél, akár 40 százalékkal is megnövekedhet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége.

Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.

A demencia világszerte milliókat érint, és jelentős személyes és gazdasági terheket okozva, globális egészségügyi kihívást jelent. A jelenlegi kezelések elsősorban a tüneteket kezelik, de a betegség prognózisának megváltoztatásában csak korlátozottan érhetők el sikerek.

Az agyhártyagyulladást a trigeminus neuralgia (TN) új kockázati tényezőjeként emelték ki a kórházi felvételek országos, propensity-matched vizsgálatában. A többváltozós elemzésben a meningitis esélye háromszor nagyobb volt a TN-nel felvett betegeknél, mint a TN nélküli, kontrollcsoportnál. Ez a ritka, krónikus fájdalomzavar az első olyan országos, populáción alapuló vizsgálat, amely azonosítja a kórházi TN-felvételek gyakoriságát az Egyesült Államokban és a TN kialakulásához hozzájáruló kockázati tényezőket.