kockázat

Brit kutatók több évtizednyi kutatási eredményt összesítettek, hogy kiderüljön, milyen hatása lehet az egészségre a légszennyezésnek. Az eredmény egyértelmű.

Azt már tudjuk, hogy a szív- és érrendszerünkre nincs túl jó hatással a mozgásszegény életmód. Most az is kiderült, hogy a túl sok ülés növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát, és minél hosszabb időt töltünk tétlenül, annál nagyobb eséllyel leszünk betegek. Van azonban egy módszer, amellyel tehetünk a daganatok kialakulása ellen.

Milliók használnak nap mint nap parfümöt, mossák ruháikat illatos öblítőszerekkel, vagy használnak automatikusan légfrissítőt. Az viszont kevesekben tudatosul, hogy ezek a láthatatlan illatfelhők egyre több aggodalmat keltenek az orvosok körében. A bőrgyógyászati, illetve allergia fókuszú klinikákon az illatanyagok a leggyakoribb kontakt allergének közé tartoznak, a belélegzés révén kiváltott irritáló hatásuk miatt pedig szintén aggodalmat okoznak az asztmával és más légúti megbetegedésekkel küzdőket kezelő orvosokban. A kitettség állandó, az esetek száma növekszik, sok betegnél pedig még meg sem állapították a diagnózist.

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás megkérdőjelezi azt a széles körben elterjedt elképzelést, hogy a szívinfarktusok és a stroke-ok gyakran minden előjel nélkül következnek be. A több mint 9 millió ember egészségügyi adatait elemző vizsgálat szerint az első szív- és érrendszeri események több mint 99%-a már évekkel korábban összefüggésbe hozható volt négy jól ismert és nagyrészt megelőzhető kockázati tényezővel. A kutatás eredményeit a Journal of the American College of Cardiology közölte.

A testsúllyal kapcsolatos közbeszédben az elhízás általában a legnagyobb egészségügyi veszélyként jelenik meg. A túlsúlyt számos betegséggel hozzák összefüggésbe, a szív- és érrendszeri problémáktól a cukorbetegségig. Egy friss dán kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kép jóval összetettebb lehet: bizonyos esetekben a túlzott soványság akár nagyobb egészségügyi kockázatot is jelenthet, mint az elhízás.

A daganatok kockázatának becslése ma többnyire genetikai adatokon, családi kórelőzményen vagy képalkotó vizsgálatokon alapul. Egy új kutatás azonban egészen más irányból közelít: nem a géneket, hanem a sejtek fizikai viselkedését vizsgálja.

Egy friss, úgynevezett „secret shopper” (titkos vásárló) vizsgálat komoly aggályokat vet fel a nem engedélyezett, úgynevezett „kompaundált” (egyedi keverésű) GLP-1 gyógyszerek biztonságával kapcsolatban. Ezeket a készítményeket gyakran fogyókúrás céllal keresik, különösen akkor, amikor a hivatalosan engedélyezett gyógyszerek (például szemaglutid vagy tirzepatid) hiánycikkek vagy drágák.

Egy friss, nagyszabású kutatás azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a családi állapot és a daganatos betegségek kockázata között. Az eredmények szerint a házasságban élő – vagy korábban házasságban élt – emberek körében alacsonyabb lehet bizonyos rákos megbetegedések előfordulása, mint azoknál, akik soha nem házasodtak meg.

Amerikai kutatók vizsgálata szerint a férfiaknál sokkal hamarabb kezd el növekedni a szívbetegség kockázata, mint a nőknél.

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.

Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

A McMaster Egyetem és a Population Health Research Institute (PHRI) kutatói áttörést értek el az öregedés és a szív- és érrendszeri betegségek kutatásában: felfedezték, hogy a szem apró ereinek elemzése révén megállapítható, milyen gyorsan öregszik valaki, és mekkora a szívbetegségek kockázata. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a retina – mint a test egyedülállóan hozzáférhető része – pontos képet adhat az érrendszer állapotáról és a biológiai öregedés üteméről.