őssejt

A Minnesota Egyetem Twin Cities kutatócsoportja áttörő megközelítést dolgozott ki a gerincvelő-sérülések kezelésére, amely ötvözi a 3D-nyomtatást, az őssejtbiológiát és a regeneratív gyógyászatot. A cél egy olyan módszer kidolgozása, amely egy napon talán lehetővé teszi a bénulásban szenvedők számára az elvesztett funkciók részleges vagy teljes visszanyerését.

A laboratóriumban növesztett háromdimenziós szívek egy valódi, felnőtt szív szerkezetét és működését utánozzák, így ezek az organoidok most megoldhatnak egy régi tudományos kihívást.

Egy, a Nature című folyóiratban megjelent 1. fázisú klinikai vizsgálat eredményei alapján, a Memorial Sloan Kettering Rákközpontban (MSK) kifejlesztett őssejt-alapú terápia ígéretesnek bizonyul az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében.

A szaruhártya fontos limbális őssejteket tartalmaz, amelyek segítenek a kisebb sérülések helyreállításában. Hő- vagy kémiai égési sérülések esetén azonban a károsodás olyan súlyos lehet, hogy ezek a természetes javító mechanizmusok kudarcot vallanak, és a betegek tartósan megvakulnak.

Az eredmények még csak előzetesek, de hatalmas áttörést jelenthetnek a diabétesz kezelésében.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) kutatóinak új tanulmánya szerint az őssejtek terápiás használata folyamán még körültekintőbben kell eljárni, várhatóan éppen olyan szigorúan kell majd mérlegelni a hasznot a kockázattal szemben, mint sok más orvosi beavatkozás esetén.

Jelentős eredményeket ért el a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatócsoportja, amely a bölcsességfog eredetű őssejtek fogászati célú hasznosítását kutatja. A kutatások szerint őssejtek felhasználásával egyszer majd nemcsak szuvas fogakat lehet betömni, hanem akár csontot vagy maradandó fogakat is újra lehet növeszteni.

Kutatók most először növesztettek sikeresen organoidokat késői és aktív terhességből vett őssejtekből.

Az embriómodellhez naiv embrionális őssejteket használtak a tudósok spermium és petesejt helyett.

Liesel 46 éve magas életkornak számít, a természetben nem is élnek ilyen sokáig a gorillák. Az őssejtterápiás kezelést a világon most először alkalmazták sikeresen emberszabású majomnál.

A modellembriók kulcsfontosságú lehetőséget nyújthatnak a genetikai rendellenességek és a visszatérő vetélések biológiai okainak megértésére, ellenben komoly etikai és jogi kérdéseket is felvetnek.