rák

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.

A friss kutatások egyre erőteljesebben támasztják alá, hogy a testmozgás nem csupán az általános egészségmegőrzésben játszik fontos szerepet, hanem a daganatok növekedésének lassításában is. Egy új, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány most részletesen bemutatja, milyen anyagcsere-változások révén akadályozhatja a mozgás a tumorok tápanyagellátását, és hogyan tereli a glükózt a rákos sejtek helyett az izmokba.

A kutatók új, nem invazív módszert fejlesztettek ki a glioblastoma kezelésére: speciális orrcseppeket, amelyek az orr idegein keresztül közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatják a terápiás anyagokat. Az eddigi kísérletek egereken biztató eredményeket hoztak: a gyógyszer elérte az agyi célterületet, aktiválta az immunrendszer rejtett folyamatait, és jelentősen gátolta a tumor növekedését.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése áttörést hozhat a daganatellenes terápiák területén. A kutatók olyan kísérleti szert dolgoztak ki, amely állatkísérletekben többféle daganat növekedését is megállította, sőt, egy örökletes mellrák-modellben teljes gyógyulást eredményezett. Az eredményeket a rangos Molecular Cancer folyóirat közölte.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy ígéretes, újfajta immunterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a rák elleni küzdelmet. A módszer középpontjában a természetes ölősejtek (NK-sejtek) állnak – az immunrendszer speciális katonái, amelyek felismerik és elpusztítják a rendellenes, például daganatos sejteket.

Az ibuprofen, egy közismert nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID), amelyet gyakran alkalmaznak fejfájás, izomfájdalom vagy menstruációs görcsök enyhítésére, a legújabb kutatások szerint rákmegelőző tulajdonságokat is hordozhat. Ez a lehetséges kapcsolat egyre nagyobb érdeklődést vált ki, különösen a gyulladás és a rák kialakulása közötti összefüggések fényében.

Egyes vesetumorok mind a kontrasztos CT (CE-CT), mind a kontrasztos MRI (CE-MRI) után is meghatározatlanok maradnak, és nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy cisztás vagy szilárd szerkezetűek, ami problémát jelent a betegek kezelése során. Egy cikk célja a kontrasztos ultrahang (CEUS) diagnosztikai teljesítményének értékelése volt a meghatározhatatlan vesetumorok jellemzésében ebben a konkrét kontextusban.

Egy új tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina nem csupán a vírus elleni védelemben játszik szerepet, hanem jelentős túlélési előnyt biztosíthat bizonyos rákos betegek számára is. A Floridai Egyetem (UF) és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpont kutatói azt találták, hogy a 3. és 4. stádiumú tüdőrákban vagy áttétes melanómában szenvedő betegek, akik immunterápiás kezelésük megkezdésétől számított 100 napon belül megkapták a COVID-19 mRNS vakcinát, szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem kapták meg azt.

A Google mesterséges intelligencia részlege, a DeepMind, és az amerikai Yale Egyetem kutatói közösen olyan AI-rendszert fejlesztettek, amely képes rámutatni azokra a daganatokra, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől – ez pedig új lehetőségeket nyithat a rák elleni küzdelemben.

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rákos sejtek képesek gyorsan megnövelni energiafelhasználásukat, amikor fizikai nyomásnak vannak kitéve. Ez a gyors energiafelszabadítás az első olyan ismert védekező reakció, amely segít a sejteknek kijavítani DNS-károsodásaikat, és alkalmazkodni a test zsúfolt, stresszes környezetéhez.

A vakbélrák korábban rendkívül ritkának számított, jellemzően idősebb felnőtteknél fordult elő, és az orvosok is ritkán találkoztak vele. Az utóbbi években azonban riasztó trend bontakozik ki: egyre több 30-as, 40-es – sőt fiatalabb – korosztályba tartozó embernél diagnosztizálják. Bár az összesített esetszám továbbra is alacsony (évente néhány fő egymillióból), az arányuk gyors ütemben növekszik.

A humán papillomavírus (HPV) az Egyesült Államokban a fej és a nyak rákos megbetegedések körülbelül 70%-át okozza, így ez a vírus által okozott leggyakoribb rákos megbetegedés, amelynek előfordulási gyakorisága évről évre növekszik.

A 2000-es évek elején komoly pánikot keltett az izzadásgátlókban található alumínium, mert a kutatók azt feltételezték, emlőrákot okoz. Sok-sok vizsgálat és tanulmány elvégzése után azonban a gyanú alaptalannak bizonyult. De vajon, hogy állunk ma a dezodorokkal, izzadásgátlókkal, és van-e már zöldebb megoldás rájuk?