rák

A séta hasznos lehet a rák megelőzésében: brit kutatók szerint a szigetországban évente 10 ezer emlő- és bélrákos eset lenne elkerülhető, ha az emberek többet gyalogolnának.

A The Lancet folyóiratban megjelent, mérföldkőnek számító III. fázisú klinikai vizsgálat elsőként igazolta, hogy a protonterápia (IMPT) jelentős túlélési előnnyel jár az oropharyngealis daganatok kezelésében a hagyományos foton alapú intenzitásmodulált sugárterápiához (IMRT) képest. A kutatást a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja vezette, és eredményei alapvetően befolyásolhatják a fej- és nyaki rákos betegek jövőbeni terápiás ellátását.

A humán papillomavírus (HPV) okozta fertőzések világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek, különösen a méhnyakrák kialakulásában betöltött szerepük miatt. A vírus szexuális úton terjed, és bár a legtöbb fertőzés spontán elmúlik, bizonyos típusaik hosszú évek alatt rákmegelőző elváltozásokat vagy daganatot idézhetnek elő. A HPV-oltások hosszú ideje részei a megelőző egészségügyi stratégiának, de eddig jellemzően két adag beadása volt az ajánlott eljárás.

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.

A friss kutatások egyre erőteljesebben támasztják alá, hogy a testmozgás nem csupán az általános egészségmegőrzésben játszik fontos szerepet, hanem a daganatok növekedésének lassításában is. Egy új, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány most részletesen bemutatja, milyen anyagcsere-változások révén akadályozhatja a mozgás a tumorok tápanyagellátását, és hogyan tereli a glükózt a rákos sejtek helyett az izmokba.

A kutatók új, nem invazív módszert fejlesztettek ki a glioblastoma kezelésére: speciális orrcseppeket, amelyek az orr idegein keresztül közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatják a terápiás anyagokat. Az eddigi kísérletek egereken biztató eredményeket hoztak: a gyógyszer elérte az agyi célterületet, aktiválta az immunrendszer rejtett folyamatait, és jelentősen gátolta a tumor növekedését.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése áttörést hozhat a daganatellenes terápiák területén. A kutatók olyan kísérleti szert dolgoztak ki, amely állatkísérletekben többféle daganat növekedését is megállította, sőt, egy örökletes mellrák-modellben teljes gyógyulást eredményezett. Az eredményeket a rangos Molecular Cancer folyóirat közölte.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy ígéretes, újfajta immunterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a rák elleni küzdelmet. A módszer középpontjában a természetes ölősejtek (NK-sejtek) állnak – az immunrendszer speciális katonái, amelyek felismerik és elpusztítják a rendellenes, például daganatos sejteket.

Az ibuprofen, egy közismert nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID), amelyet gyakran alkalmaznak fejfájás, izomfájdalom vagy menstruációs görcsök enyhítésére, a legújabb kutatások szerint rákmegelőző tulajdonságokat is hordozhat. Ez a lehetséges kapcsolat egyre nagyobb érdeklődést vált ki, különösen a gyulladás és a rák kialakulása közötti összefüggések fényében.

Egyes vesetumorok mind a kontrasztos CT (CE-CT), mind a kontrasztos MRI (CE-MRI) után is meghatározatlanok maradnak, és nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy cisztás vagy szilárd szerkezetűek, ami problémát jelent a betegek kezelése során. Egy cikk célja a kontrasztos ultrahang (CEUS) diagnosztikai teljesítményének értékelése volt a meghatározhatatlan vesetumorok jellemzésében ebben a konkrét kontextusban.

Egy új tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina nem csupán a vírus elleni védelemben játszik szerepet, hanem jelentős túlélési előnyt biztosíthat bizonyos rákos betegek számára is. A Floridai Egyetem (UF) és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpont kutatói azt találták, hogy a 3. és 4. stádiumú tüdőrákban vagy áttétes melanómában szenvedő betegek, akik immunterápiás kezelésük megkezdésétől számított 100 napon belül megkapták a COVID-19 mRNS vakcinát, szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem kapták meg azt.

A Google mesterséges intelligencia részlege, a DeepMind, és az amerikai Yale Egyetem kutatói közösen olyan AI-rendszert fejlesztettek, amely képes rámutatni azokra a daganatokra, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől – ez pedig új lehetőségeket nyithat a rák elleni küzdelemben.

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rákos sejtek képesek gyorsan megnövelni energiafelhasználásukat, amikor fizikai nyomásnak vannak kitéve. Ez a gyors energiafelszabadítás az első olyan ismert védekező reakció, amely segít a sejteknek kijavítani DNS-károsodásaikat, és alkalmazkodni a test zsúfolt, stresszes környezetéhez.