szem

A Semmelweis Egyetem több munkatársa is részt vett abban a dr. György Bence és dr. Roska Botond vezette kutatásban, melynek célja a látásvesztés megelőzése az örökletes makuladegeneráció egy formájában szenvedő betegeknél. A kifejlesztett speciális génszerkesztési eljárás nemcsak a szóban forgó Stargardt-kór, hanem más genetikai retinabetegségek terápiájában is áttörést hozhat. A Semmelweis Egyetem több mint tíz éve működik együtt a világhírű Semmelweis alumnival, dr. Roska Botonddal és intézetével, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézettel (IOB), amelynek missziója a vakság gyógyítása, illetve a látás helyreállítása.

Jóval többen keresik fel a szemorvosukat nyáron a kontaktlencse túlhordása, valamint a nem megfelelő tisztítása és tárolása miatt kialakult betegségek kapcsán, mint a téli hónapokban. Leggyakrabban bakteriális fertőzés és szaruhártya-gyulladás tüneteivel fordulnak orvoshoz ilyenkor a páciensek, de ha ehhez szemfelszíni sérülés is párosul, akkor akár végleges látásromlás is előfordulhat, amely az esetek egy-három százalékát teszi ki – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója. A nyári melegben a baktériumok könnyebben szaporodnak, így a fertőzésveszély is magasabb.

Az Oregon Health & Science University kutatói egy kísérleti CRISPR-alapú génszerkesztési kezelést alkalmaznak egy ritka, látást rontó szembetegségben szenvedők számára.

A glaukóma, azaz a zöldhályog, világszerte a második leggyakoribb vaksághoz vezető ok.

Több mint félszáz, az emberi szem recehártyájában lévő fehérjét tudtak megjeleníti svájci kutatók, valóságos műalkotást hozva létre így.