tudomány

Előfordul, hogy a művészet nemcsak korának kultúráját őrzi meg, hanem olyan természettudományos megfigyeléseket is, amelyek jelentőségére évszázadokkal később derül fény. Egy friss kutatás szerint idősebb Jan Brueghel 1611-ben készült Levegő című festménye éppen egy ilyen különleges példát jelenthet. A kutatók úgy vélik, hogy a flamand művész egy olyan vadászati jelenetet ábrázolt rajta, amelyet a tudomány csak több mint négyszáz évvel később tudott egyértelműen igazolni.

1996. július 5-én, a skóciai Roslin Intézetben megszületett Dolly, a világ első olyan emlőse, amelyet egy kifejlett testi sejt felhasználásával klónoztak.

Az utóbbi években számos tanulmány számolt be arról, hogy mikroműanyag- és nanoműanyag-részecskék (MNP-k) jelen vannak az emberi szervezetben, többek között vérben, tüdőben, placentában, artériákban vagy akár az agyban. Ezek a felfedezések rendkívül sok figyelmet kaptak a médiában, és sok embert aggodalommal töltöttek el.

A dopamint a közbeszédben gyakran „boldogsághormonként” emlegetik, és sokan úgy gondolják, hogy közvetlenül felelős a jó közérzetért. A szakértők szerint azonban ez félreértés: a dopamin fontos neurotranszmitter és hormon, ám szerepe jóval összetettebb, és nem egyszerűen az örömérzet kiváltója. A neuroscience kutatói hangsúlyozzák, hogy a dopamin nem a boldogság molekulája, hanem a motiváció, a tanulás, a figyelem, a mozgás és a túléléshez szükséges viselkedések egyik kulcsszereplője.

A NASA és más kutatóintézetek az emberi hibernáció megvalósítását kutatják, különös tekintettel a hosszú távú űrutazásokra, mint például a Marsra vezető küldetésekre. Clifton Callaway orvos kísérleteiben önkéntesek testhőmérsékletét és anyagcseréjét gyógyszeres úton csökkentették, anélkül, hogy teljes mozdulatlanságra vagy lélegeztetőgépre lett volna szükség. A tesztalanyok reakcióképesek maradtak, hasonlóan a természetben hibernáló medvékhez, és ez a „félhibernált” állapot jelentős előrelépés az űrutazási célú emberi hibernáció felé.

Az Édenkert, a Biblia egyik legismertebb helyszíne, évszázadok óta izgatja a tudósok és régészek fantáziáját. Sokáig pusztán mitikus helynek tartották, de egyes kutatók szerint a Szentírás nem csupán szimbolikusan, hanem konkrét földrajzi utalásokkal is szolgál, így talán valós helyre utal.

A tudósok kísérletező kedvének sok zseniális eredmény köszönhető, azonban előfordult már olyan kísérlet is, ami az őrültség határát súrolta. Azt, hogy néhány eszement kísérletnek mi volt az értelme, nem fogjuk megtudni, ám a tanulságait sosem fogjuk elfelejteni.

Sajnos, sokszor nemcsak a pszichológusok szeretnének a fejünkbe látni, és bizony bárkivel megeshet, hogy tudomásán kívül kísérleti alannyá válik. Ha ez nem is fordul elő gyakran, mindenesetre jobb, ha felkészül, és végigolvassa a következő etikátlan eseteket.

Több mint négy évtizedes sejtést igazoltak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói: sikerült megalkotniuk egy különleges testet, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára billen vissza. A „Bille” névre keresztelt monostabil tetraéder a világtörténelem első ilyen alakzata.

Az ehető „alapanyag” az élelmiszerbiztonság és az emberi egészség terén is jó szolgálatot tehet.

1961-ben Edward Lorenz, a MIT meteorológusa számokat vitt be egy időjárás-előrejelző programba. Modellje tucatnyi változón alapult, amelyek közül az egyik értéke 0,506127 volt. Amikor újra futtatta a modellt, ezt a számot 0,506-ra kerekítette, majd elhagyta a szobát. Amikor visszatért, felfedezte, hogy ez a kis változás drámaian eltérő időjárás-előrejelzést eredményezett.

Legyen szó flamingószínű tóról vagy a sivatagban megjelenő körkörös foltokról, a természet számtalan titkot rejt, amelyeket a tudósok még mindig próbálnak megfejteni.

Az életben sokszor kell döntéseket hoznunk anélkül, hogy minden információ a rendelkezésünkre állna – legyen szó egy válsághelyzetben meghozandó pillanatnyi döntésről vagy egy olyan fontos életdöntésről, mint egy új állás elfogadása. Ilyen helyzetekben gyakran az intuíciónkra hagyatkozunk, abban a reményben, hogy tudatalattink segít nekünk.