vakcina

Megkezdődött az idei iskolai HPV elleni oltási kampány szervezése, a hetedik évfolyamos diákok szülei szeptember 15-ig juttathatják vissza a beleegyező nyilatkozatot az intézményekbe – írja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a Facebook-oldalán.

Egy nagyszabású amerikai kutatás szerint a Shingrix oltás nemcsak az övsömör ellen védhet, hanem a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség kockázatát is csökkentheti.

Az amerikai gyógyszergyártó Moderna mérföldkőhöz érkezett: az Egyesült Államok gyógyszerhatósága (FDA) engedélyezte a vállalat első, mRNS-technológián alapuló influenza elleni védőoltását, az mFlusiva készítményt. A HVG szerint ez az első olyan szezonális influenza elleni vakcina, amely ugyanazt a hírvivő RNS-technológiát alkalmazza, amelyet korábban a koronavírus elleni oltások tettek ismertté. Az engedély azt jelzi, hogy az mRNS-platform nemcsak a COVID–19 elleni védekezésben, hanem más fertőző betegségek megelőzésében is egyre nagyobb szerepet kaphat.

Mérföldkőhöz érkezett a vakcinafejlesztés: brit kutatók először teszteltek embereken olyan oltóanyagot, amelynek hatóanyagát mesterséges intelligencia segítségével tervezték meg. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak célja nem egyetlen ismert vírus elleni védelem volt, hanem egy úgynevezett univerzális vakcina létrehozása, amely a sarbecovírusok teljes családja ellen nyújthat védelmet. Ebbe a víruscsoportba tartozik a SARS-járványt okozó vírus, a SARS-CoV-2 – vagyis a COVID–19 kórokozója –, valamint több olyan állati eredetű koronavírus is, amelyek a jövőben újabb világjárványokat idézhetnek elő.

A humán papillomavírus (HPV) elleni oltási kampány eredményeként egyetlen fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában a 2020-as évtized első felében – derül ki a Lancet tudományos folyóiratban frissen publikált tanulmányból.

Egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia a vakcinafejlesztésben: kutatók szerint az algoritmusok képesek lehetnek felgyorsítani az új oltóanyagok tervezését, sőt olyan univerzális vakcinák kialakítását is segíthetik, amelyek több vírustörzs – például a koronavírus vagy az ebola – ellen is védelmet nyújthatnak.

Egy friss, nagyszabású kutatás fontos eredményre jutott a COVID–19 elleni vakcinákkal kapcsolatban: nem talált összefüggést az oltások és a hirtelen szívhalál között. A tanulmány célja az volt, hogy tudományosan ellenőrizze azokat a széles körben terjedő aggodalmakat, amelyek szerint a vakcinák növelhetik a váratlan, szívhez köthető halálesetek kockázatát.

Az orvosi szakirodalom átfogó áttekintése alátámasztja azt a régóta alkalmazott gyakorlatot, hogy minden egészségügyi szempontból stabil csecsemőnek születéskor hepatitis B vakcinát adnak be. Egy frissen megjelent tanulmány nem talált bizonyítékot, ami igazolná a CDC Immunizációs Gyakorlatok Tanácsadó Bizottsága (ACIP) által tavaly kiadott új iránymutatást, ami elutasítja a születéskor történő oltást azoknál a csecsemőknél, akiknek az anyját a terhesség alatt negatívra tesztelték hepatitis B-re. Az áttekintést a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási és Politikai Központjának (CIDRAP) Vakcina Integritás Projektjének kutatói végezték Minneapolisban.

Amióta a HIV-et azonosították, több mint négy évtized telt el, és bár a kezelések jelentősen javították az érintettek életkilátásait, hatékony, széleskörűen működő megelőző vakcina még mindig nincs. Az egyik fő akadály az, hogy maga a vírus nagyon gyorsan mutálódik és elrejti azokat a részeit, amelyeket az immunrendszer el tudna csípni.

Az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) nem vizsgálja be a Moderna új, influenza elleni védőoltását, így az engedélyt sem kap – írja a Guardian. A döntés részben meglepte a gyógyszergyártót, mert az FDA korábban támogatta a projektet, de Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter vakcinaellenességét látva valójában nem olyan váratlan a döntés.

Akár 75 százalékos is lehet a halálozási rátája a Nipah-vírusnak, mely már több embert is megfertőzött Indiában. Jelenleg nincs ismert kezelési módja, de van egy ígéretesnek tűnő gyógyszer.

Balul sült el egy herpesz elleni gyógyszer vizsgálata: nemhogy nem kezeli az Alzheimer-kórt, de még rontja is a betegeknél a kognitív hanyatlás mértékét.

A humán papillomavírus (HPV) okozta fertőzések világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek, különösen a méhnyakrák kialakulásában betöltött szerepük miatt. A vírus szexuális úton terjed, és bár a legtöbb fertőzés spontán elmúlik, bizonyos típusaik hosszú évek alatt rákmegelőző elváltozásokat vagy daganatot idézhetnek elő. A HPV-oltások hosszú ideje részei a megelőző egészségügyi stratégiának, de eddig jellemzően két adag beadása volt az ajánlott eljárás.