védőoltások

A humán papilloma vírusok (HPV) okozta fertőzésveszély kapcsán a szexuális úton terjedő törzsek és a rosszindulatú megbetegedések megelőzése kapja a legnagyobb figyelmet, a bőr rétegeit és a nyálkahártyát előszeretettel befertőző HPV azonban nem csak szexuális úton terjed. Bár az átvitel az esetek többségében valóban bőrről bőrre vagy bőr és nyálkahártya érintkezésekor történik, egyes tanulmányok erősen abba az irányba mutatnak, hogy az átfertőződés nem csak szexuális érintkezéskor valósul meg, és az önfertőződés lehetősége sem zárható ki.

A 9 komponensű HPV elleni védőoltás több nemzetközi, randomizált, duplavak vizsgálat alapján 94%-os védelmet nyújt a bármely fokú, és kiemelt, 98%-os védelmet a méhnyakat érintő magas rizikójú cervikális diszpláziák kialakulásának megelőzésében. Bár a megelőzés leghatékonyabb módja a HPV-naiv korosztály oltása, a szexuálisan aktív fiatal felnőttek oltása is kedvező egészségügyi hatással bírhat mind egyéni, mind populációs szinten.

Régóta ismert, hogy a HPV vírusfertőzés daganatok kialakulását okozhatja, azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a méhnyakrák csak egy a vírus által okozott elváltozások közül.

A magas kockázatú humán papillomavírus (HPV) törzsek és a prosztatarák kialakulása közti összefüggésre hívja fel a figyelmet egy új kutatás. A HPV onkogén hatása jelentősen eltérhet a méhnyakrák kialakulásában betöltött szereptől, és bár nem az egyetlen patogén, ami a prosztatarák kialakulásához vezethet, jelenleg az egyetlen olyan fertőzéssel terjedő kórokozó, ami ellen oltással is védekezhetünk.

A COVID-19 pandémia világszerte egészségügyi ellátási nehézségeket okozott, ami veszélyt jelent az egészségmegőrzésben. A járványhelyzet kihat a megelőző programok és a szűrőprogramok hatékonyságára, így teljes populációk egészsége és jólléte forog kockán. A jelenség alól a méhnyakrák megelőzését célzó népegészségügyi stratégiák sem képeznek kivételt. A SARS-CoV-2 fertőzés okozta terhek mellett sem szabad megfeledkeznünk a humán papilloma vírusok (HPV) okozta betegségteherről.

A szájüreg és pharynx daganatai az Amerikai Egyesült Államokban az évente diagnosztizált daganatok 3%-át képezik, kialakulásukban elsősorban a dohányzás, alkoholfogyasztás, és HPV infekciók játszanak szerepet. A szájüregi és pharyngealis daganatok incidenciája az 1980-as években csökkent, majd 1999-től kezdve újra emelkedést mutat.

Több mint tíz éve, hogy az első HPV elleni védőoltások megjelentek és azóta a világon 99 országban kezdték meg a HPV elleni védőoltási programok bevezetését. A megfigyelésen alapuló vizsgálatok nagy segítséget nyújthatnak az egyes országoknak az oltási programok sikerességének felmérésében, valamint az esetleges változtatások bevezetésében.

A humán papillómavírus (HPV) átoltottság Ausztráliában 80%-os a nők és 76%-os a férfiak esetében. Egyes attitűdök befolyásolhatják az átoltottságot, de az attitűdöket mérő kutatások erőforrásigényesek. Ezen vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a Twitter vizsgálatából származtatott HPV elleni védőoltással kapcsolatos információellátottság összefüggésben állt-e az ausztrál régiók közötti átoltottságbeli különbségekkel.

Idén immár 15. alkalommal szervezik meg az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hetet. Célja, hogy felhívja a figyelmet a rák prevencióra, e héten elsősorban a méhnyakrák tüneteire és annak korai felismerésére fókuszálnak, a Liga például tematikus online előadást szervez a Betegakadémiáján.

A humán papillómavírust (HPV) illetően a lakosság ismeretei továbbra is hiányosak. Felmérésre kerültek a faji/etnikai és nemi egyenlőtlenségek a HPV és a HPV elleni védőoltás ismertsége és az azokkal kapcsolatos tudás tekintetében az amerikai felnőttek körében.

Három új, szisztematikus áttekintés során egy ad hoc szakértői bizottság értékelte bizonyítékok sokaságát, információt szolgáltatott további bizonyítékokat illetően, és feltárta az adatokra vonatkozó hiányosságokat a jövőbeli kutatásokhoz. A szakértői testület a benyújtott bizonyítékok alapján a következőket fogalmazta meg.

Három új, szisztematikus áttekintés során egy ad hoc szakértői bizottság értékelte bizonyítékok sokaságát, információt szolgáltatott további bizonyítékokat illetően, és feltárta az adatokra vonatkozó hiányosságokat a jövőbeli kutatásokhoz. A szakértői testület a benyújtott bizonyítékok alapján a következőket fogalmazta meg.

A 4-valens humán papillómavírus (HPV) elleni vakcina klinikai vizsgálatai nagyfokú hatékonyságot mutatnak, azonban megfigyeléses vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvizsgálják a védőoltás bevezetésének a HPV prevalenciára gyakorolt hosszú távú hatásait a közösségi környezetben.