vírus

A világjárványokkal kapcsolatos felkészülés általában az újonnan megjelenő vírusokra fókuszál, ám a szakértők szerint legalább ekkora figyelmet érdemelnek azok a kórokozók is, amelyek már egyszer komoly járványt okoztak – majd szinte teljesen eltűntek. Ilyen a H2N2 influenzavírus is, amely az 1957-es „ázsiai influenzajárvány” idején világszerte milliók megbetegedéséért volt felelős, majd az 1960-as évek végére kiszorult a keringésből.

A vadállatokkal és a belőlük készült termékekkel való kereskedelem – különösen az illegális, de a legális is – fokozza a kórokozók terjedésének veszélyét.

Miközben a világ el van foglalva a legújabb ijesztő kórokozóval, a Nipah-vírussal, bangladesi orvosok egy újabb, ugyancsak a denevérekre visszavezethető fertőzést fedeztek fel. Az új mikroorganizmus, ami könnyen összetéveszthető a Nipah-vírussal, csendben támadja meg az embereket.

A tanulmány két, állati eredetű, eddig viszonylag kevéssé ismert kórokozóra hívja fel a figyelmet: az influenza D vírusra és a kutyák koronavírusára (CCoV). A kutatók szerint ezek jelenleg „csendben” vannak, vagyis még nem okoztak széles körű emberi megbetegedéseket, azonban minden feltétel adott ahhoz, hogy a jövőben komoly közegészségügyi veszélyt jelentsenek. Ha nem javul a felügyelet, a diagnosztika és a kutatás, ezek a vírusok akár járványt vagy világjárványt is kiválthatnak.

Akár 75 százalékos is lehet a halálozási rátája a Nipah-vírusnak, mely már több embert is megfertőzött Indiában. Jelenleg nincs ismert kezelési módja, de van egy ígéretesnek tűnő gyógyszer.

Továbbra is terjed a hepatitis A vírusa, a kézmosás a legjobb megelőzés - írta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A koronavírus genetikai mutációi olyan mintázatokat tárnak fel, amelyek alapján a tudatos védekezés hatásai is mérhetővé válnak, derül ki a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legújabb tanulmányából.

A humán metapneumovírus (HMPV) az influenzához hasonló tüneteket okoz, melyeken jobb esetben öt-hat nap alatt túl is lehet esni, viszont, ha más kórokozók is társulnak az alapbetegséghez, akár súlyos tüdőgyulladást is előidézhet. – mondta az InfoRádióban Rusvai Miklós.

A Kongói Demokratikus Köztársaságból elterjedt új majomhimlő(mpox)-törzset tanulmányozó tudósok szerint a vírus a vártnál gyorsabban változik, ráadásul gyakran olyan területeken, ahol a szakembereknek nincs elegendő anyagi forrásuk illetve felszerelésük a nyomon követéshez.

A nyugat-nílusi vírust (WNV) Uganda West Nile tartományában írták le először, neve innen származik. Ez az RNS vírus a Flavivírusok nemzetségébe tartozik. A vírusfertőzést főként a Culex szúnyogok terjesztik, melyek fertőzött madarak vérét szívják és csípésükkel viszik tovább a fertőzést. A vírusfertőzést az embereken kívül elsősorban a lovak kapják meg. Ritka esetben vértranszfúzióval, szervtranszplantációval, illetve szülés során vihető át a fertőzés.

A tudósokat is megdöbbentette a felfedezés, hiszen még soha nem találtak ennyi vírust egyetlen helyen. Ráadásul akad köztük olyan is, amelynek korát legalább 11 ezer évre becsülik.

A Kínában felfedezett kórokozót, a wetland vírust (WELV) 2019 júniusában Csincsouban kezelt kórházi páciensnél azonosították először.

A tavalyi év hasonló időszakához képest idén csaknem megháromszorozódott a rota vírussal fertőzöttek aránya, de a sokéves átlaghoz képest is másfélszer annyian kapták el a hányással, hasmenéssel járó betegséget. Tavaly ilyenkor bő 1200, most csaknem 3200 eset szerepel a járványügyi jelentésben.