Életstílus

Semmelweis Ignác alakját, felfedezését mutatja be a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) kiállítása, amely kitér arra is, hogyan változott meg az orvos munkásságának megítélése az elmúlt másfél évszázadban.

Nekünk, magyaroknak, a tavakról természetesen azonnal a Balaton jut az eszünkbe, ami nem csoda, hiszen a „magyar tenger” nemcsak gyönyörű, de Közép-Európa legnagyobb természetes tavaként különleges is. Léteznek azonban olyan tavak, melyek vizében egyáltalán nem szívesen mártóznánk meg, megjelenésük, földrajzi fekvésük vagy meglehetősen barátságtalan természetük miatt.

Az egyedülálló kiállítás, melyet eddig több mint egymillióan látták Madridtól Szingapúrig, Isztambulon át egészen Tel Aviv-ig, ötvözi a hagyományos művészetet, a multimédia technológiát és a zenére koreografált, gondosan megrendezett látványt.

Sziládi Mónika, New Yorkban élő magyar fotóművész képein azt kutatja, hogy hogyan befolyásolja a fogyasztói életmód a személyiség fejlődését. Tekintse meg a műtárgy.com aktuális ajánlatát.

Temérdek szenzációhajhász hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy mi történt Einstein agyával halála után. Egyesek szerint a nemes szervet ellopták, azonban ez nem teljesen igaz. Az viszont igaz, hogy a tudós agyát nem kezelték elegendő óvatossággal, és mivel több száz darabkára szeletelgették és ezek a darabkák kézről-kézre jártak, valószínűleg erre az esetre is érvénye a mondás, mely szerint sok bába között elvész a gyerek…

Több kilométer hosszú folyosórendszer húzódott Hadrianus császár villája alatt a Róma közeli Tivoliban, az ókori Tiburban. A régészek szerint a földalatti folyosókon keresztül érkeztek az áruk és rabszolgák a császári palotába.

Százra-százötvenre becsülik azoknak a műgyűjtőknek a számát, akik a több tízmilliós alkotásokért is versenyben lehetnek a műtárgypiacon - írja a műtárgy.com a Forbes magazin és az ARTnews alapján.

A szecsuáni borsról, az ázsiai konyha széles körben használt fűszeréről megállapította a University College London kutatógárdája, hogy képes az agyban az érintés érzetét kelteni. Kémiailag aktiválja az érintés idegrostokat az ajkakon és a nyelven, és másodpercenként 50 érzetet közvetít az agyba.

Szörnyeteg, zsarnok, púpos, elsorvadt karú: kevéssé hízelgő kép alakult ki III. Richard angol királyról – akiről az egyetlen fennmarad képet ráadásul halála után festették –, aki a történészek szerint a Tudor-kori propaganda áldozata lett.

Hipochondria, mániás depresszió, Parkinson-kór, a nemi szervek állítólagos eltorzultsága és a nemi vágy szinte teljes „hiánya” – egy új dokumentumfilm az eddigi legpontosabb „diagnózist” állítja fel Adolf Hitlerről, aki a feljegyzések tanúsága szerint életében több mint nyolcvan gyógyszert szedett és vakon hitt az őt a rosszmájú vélekedések szerint megmérgezni szándékozó csodatevő, ám bajain kétségkívül enyhítő, bizalmába fogadott kuruzslóban.

Napközben rengeteg dolog befolyásolja kedélyállapotunkat. A banántól például feldobottnak érezzük magunkat, mivel a gyümölcs dopamint tartalmaz, de az alvás mennyisége is meghatározhatja, milyen kedvünk lesz a nap hátralévő részében. Talán meglepően hangzik, de a nap, mint nap látott színek is nagy hatást gyakorolnak a hangulatunkra.

Az 57 éves Móricz Zsigmond 1936. szeptember 26-án hajnalban a Ferenc József hídon gyalogolt át, amikor a 21 éves Litkei Erzsébettel találkozott. A lány a híd közepén állt és a vizet nézte. Az író megszólította: „Maga mit csinál itt?” „Be kéne ugrani, az anyja szemit” – hangzott a válasz.

Izrael, Adolf Hitler, a holokauszt, Isten, Jézus és Mohamed a legvérmesebb vitákat kiváltó témák a Wikipédia oldalain - mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport tíz nyelven írt cikkek elemzésének eredményeként. A magyar nyelvű anyagot is vizsgálták: abban a roma bűnözés, az ateizmus és a magyar radikális jobboldal áll az első három helyen.