Szuperinfluenza jelent meg Magyarországon
Szuperinfluenza jelent meg Magyarországon, jelenlétét a népegészségügyi központ is megerősítette.
Szuperinfluenza jelent meg Magyarországon, jelenlétét a népegészségügyi központ is megerősítette.
A sclerosis multiplex (SM) egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer megtámadja a központi idegrendszer idegrostjait védő mielinhüvelyt, ami látásromláshoz, mozgászavarokhoz, érzéskieséshez és koordinációs problémákhoz vezethet. A betegség egyik formája a progresszív sclerosis multiplex (P-SM), amelyre a tünetek lassú, de folyamatos rosszabbodása jellemző. Ennek hátterében álló idegrendszeri károsodási mechanizmusok azonban mindeddig nem voltak teljes mértékben feltárva.
Az elhízás közismerten együttjár a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magasabb koleszterinszint kockázatával. Ezért is meglepő a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, amely szerint egy elhízást okozó géneltérés valójában jó hatással van a szervezet egészére.
Balul sült el egy herpesz elleni gyógyszer vizsgálata: nemhogy nem kezeli az Alzheimer-kórt, de még rontja is a betegeknél a kognitív hanyatlás mértékét.
Elkezdődött az influenzajárvány Magyarországon, a múlt héten 38 300-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz az országban - mondta az országos tisztifőorvos telefonon az MTI-nek.
Egy új, az American Heart Association folyóiratában megjelent nagyszabású tanulmány szerint a méhmióma nemcsak nőgyógyászati probléma lehet, hanem a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával is összefügghet. A méhmióma rendkívül gyakori jóindulatú daganatos elváltozás, amely 50 éves korra a nők akár 80%-át is érintheti. Bár sok esetben tünetmentes, másoknál erős menstruációs vérzést, medencei fájdalmat vagy nyomásérzést okozhat.
A Weill Cornell Medicine kutatóinak preklinikai tanulmánya új megvilágításba helyezi a bélmikrobióma szerepét az egészséges terhesség fenntartásában. A Cell folyóiratban megjelent eredmények szerint a jótékony bélmikroorganizmusok alapvető szerepet játszanak abban, hogy az anya immunrendszere alkalmazkodni tudjon a fejlődő magzathoz, és ne indítson ellene káros immunválaszt.
Az Alzheimer-kór egyik központi molekuláris jellemzője a tau fehérje kóros módosulása. Normál körülmények között a tau az idegsejtek belső vázának stabilizálásában játszik szerepet, ám amikor túlzott mértékben foszfátcsoportok kapcsolódnak hozzá – ezt hiperfoszforilációnak nevezik –, a fehérje összecsapzódik, és az idegsejtekben jellegzetes „csomókat” képez. Ezek a tau-csomók az Alzheimer-kór egyik fő patológiai ismérvei. Egy új tanulmány azonban arra utal, hogy ez a folyamat eredetileg nem káros, hanem védelmi célú mechanizmus lehetett.
A korai életkorban kialakuló bélmikrobióma kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő fejlődésében – erre világít rá a Scripps Research friss kutatása, amely 2025 decemberében jelent meg aJournal of Experimental Medicine folyóiratban. A tanulmány középpontjában az úgynevezett mucosal-associated invariant T (MAIT) sejtek állnak, amelyek az immunrendszer gyors reagálású elemei, és elsősorban a szervezet védelmi vonalain – a bélben, a tüdőben és a bőrben – fejtik ki hatásukat.
A legfrissebb Adult Oral Health Survey 2023 eredményei szerint Angliában a felnőttek szájhigiénés állapota az elmúlt évtizedben jelentősen romlott, szinte teljesen visszafordítva a korábbi javuló tendenciát. A felmérés, amelyet 2023 júniusa és 2024 áprilisa között készítettek, reprezentatív mintán vizsgálta a 16 éves és idősebb angliai lakosok szájegészségét. Az adatok alapján több mint egyötödüknek (20%+) van legalább egy szájban lévő, nyilvánvaló fogszuvasodása, míg ha a még belső dentinréteget érintő, nem teljesen üreges elváltozásokat is beleszámítjuk, akkor két ötöd (41%) érintett. Ez az arány 2009-ben jóval alacsonyabb volt, de mostani szintje inkább a 1990-es évek végére emlékeztet, ami azt jelzi, hogy a korábban elért javulás majdnem teljes mértékben eltűnt.
Egy friss, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói azt vizsgálták, hogy a klinikailag jóváhagyott, mindennapokban használt gyógyszerek miként befolyásolják a DNS-javítás folyamatait, valamint a CRISPR-alapú genomszerkesztés és a precíziós rákkezelések eredményességét. A kutatás különösen időszerű, mivel 2023 végén engedélyezték az első CRISPR génterápiát az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban, így a betegek várhatóan egyidejűleg többféle gyógyszert is szednek majd.
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Szuperinfluenza jelent meg Magyarországon, jelenlétét a népegészségügyi központ is megerősítette – tudósít az RTL Híradó.
A The Lancet folyóiratban megjelent, mérföldkőnek számító III. fázisú klinikai vizsgálat elsőként igazolta, hogy a protonterápia (IMPT) jelentős túlélési előnnyel jár az oropharyngealis daganatok kezelésében a hagyományos foton alapú intenzitásmodulált sugárterápiához (IMRT) képest. A kutatást a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja vezette, és eredményei alapvetően befolyásolhatják a fej- és nyaki rákos betegek jövőbeni terápiás ellátását.