A bélbaktériumok egyensúlyhiánya megjósolhatja a sclerosis multiplex súlyosságát?
Világszerte mintegy 2,9 millió ember él sclerosis multiplexszel, ami egy krónikus neurológiai betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja a központi idegrendszert.
A közösségi média és a téveszmés zavarok kapcsolata
A Simon Fraser Egyetem kutatóinak tanulmánya szoros kapcsolatot talált a magas szintű közösségi médiahasználat és a téveszmékkel járó pszichiátriai rendellenességek között.
Egy tulajdonság a beszédben, amely előrevetíti a kognitív hanyatlást
Sokan nehezen találjuk meg a szavakat a mindennapi életben. Ez pedig általában az életkor előrehaladtával egyre szembetűnőbbé válik.
Az aszpirin meggátolhatja a rák terjedését?
Jelenleg is folynak klinikai kísérletek, amelyek azt vizsgálják, hogyan segíthet az aszpirin megakadályozni a rákbetegség kiújulását. A szakértők szerint azonban a rákos betegeknek nem szabad rutinszerűen aszpirint szedniük anélkül, hogy megbeszélnék orvosukkal a lehetséges mellékhatások, például a gyomorvérzés miatt.
Első alkalommal végeztek robotasszisztált műtéttel élődonoros veseeltávolítást
A DaVinci sebészeti robot képes a legfinomabb kézmozgást is lekövetni, így a kiemelendő donorszerv vérellátása még pontosabban kipreparálható és megőrizhető, ennek révén biztonságosabban beültethető a transzplantáció során.
Speciális fényérzékeny molekulákkal segítik megtalálni a jövő gyógyszereinek új célpontjait
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) munkatársai olyan új, fényérzékeny jelölési módszert fejlesztettek ki, amely hatalmas segítséget nyújthat a jövőbeni gyógyszerkutatásokban.
Jobb alvás, stabilabb vércukorszint?
A vércukorszint-szabályozás kritikus szerepet játszik a metabolikus egészségben, a glükózszint ingadozása pedig összefügg a cukorbetegség szövődményeivel. Korábbi kutatások az elégtelen alvást a csökkent glükózanyagcsere kockázati tényezőjeként azonosították, azonban a hosszú távú alvási minták és azok hatása a glikémiás variabilitásra még mindig kevéssé kutatottak.
Szegedi kutatók a nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják
Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) két partnerintézménnyel, a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel együtt vizsgálja a nanorészecskék emberi szervezetre gyakorolt hatásait.
A vércsoport befolyásolhatja a stroke kockázatát
Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.
Hogyan kell felkészülnie az orvosoknak a globális felmelegedésre?
Egy nemzetközi projektben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói arra keresték a választ, hogyan kell felkészülnie az orvosoknak a klímaváltozás káros egészségügyi hatásaira.
A medveállatkák egy fehérjéje védelmet nyújthat a sugárterápia mellékhatásai ellen
A tardigrádok, más néven medveállatkák, apró, de ellenálló mikroorganizmusok, amelyek képesek túlélni a legviszontagságosabb körülmények között is, beleértve a nagy szárazságot, a sugárzást, az oxigénszegény környezetet, valamint a magas és alacsony hőmérsékletet is.
Feltárták a mikroglia sejtek fő szabályozóinak szerepét a COVID-19-cel összefüggő agyi károsodásban
A koronavírus gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig ismeretlenek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét az agyi károsodás kialakulásában.
A tetoválások fokozhatják a bőrrák és a limfóma kialakulásának esélyét
Dániai ikerpárokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a tetoválás fokozza a bőrrák és a limfocita nevű fehérvérsejteket érintő limfóma kockázatát.