Hírek

Az év első két hónapjában a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva hétszeresére nőtt a hepatitis A-fertőzés gyanújával jelentett fertőző betegek száma. A járvánnyal leginkább érintett területek: Budapest, Pest és Fejér vármegye - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hétfőn az MTI-vel.

A pulmonális artériás hipertónia (PAH) itthon egymillió emberből körülbelül ötvenet érint.

Március a mielómatudatosság hónapja. A Magyar Rákellenes Liga és a Mielóma Multiplex Online Betegtámogató Csoport különböző programokkal igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségre.

A Northwestern Egyetem kutatói rábukkantak egy olyan fehérje eddig nem megfigyelt funkciójára, amely minden növény- és állatfaj sejtmagjában megtalálható. Az Exportin-1 (más néven Xpo1 vagy Crm1) nevű fehérje a sejtmagból történő anyagkivitel mellett a jelek szerint szerepet játszik a génátírás elősegítésében, vagyis abban a folyamatban, amely a DNS-szálakból RNS-replikákat hoz létre a gének kifejeződéséhez.

A tudósok egy „forradalmi” mesterséges intelligencia technológiát fejlesztettek ki, amely képes pontosan megmutatni, hogy a rákos sejtek hogyan reagálnak az új gyógyszerekre, egyszerűen az alakjuk változásának megfigyelésével.

A kissejtes tüdőrák (SCLC), az egyik legnehezebben kezelhető ráktípus, gyakran már elterjedt, mire diagnosztizálják. Elsősorban neuroendokrin (NE) sejtekből fejlődik ki, amelyek a tüdő levegő- és véráramlásának szabályozásában játszanak szerepet.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján végzett TAVI-beültetést élő közvetítésen keresztül követhették végig egy Indiában rendezett nemzetközi konferencia résztvevői.

A Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány az NSAID-ok használata és a demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.

A szaruhártya fontos limbális őssejteket tartalmaz, amelyek segítenek a kisebb sérülések helyreállításában. Hő- vagy kémiai égési sérülések esetén azonban a károsodás olyan súlyos lehet, hogy ezek a természetes javító mechanizmusok kudarcot vallanak, és a betegek tartósan megvakulnak.

A kutatók szerint a Föld légkörének felmelegedésével - a relatív páratartalom többnyire változatlanul maradása mellett - a páranyomáshiány (VPD) gyors ütemben növekszik. A VPD azt mutatja, hogy a levegő mennyire „szomjazza” a vizet. Minél magasabb a VPD, annál nagyobb a víz elpárolgásának mértéke, ami kiszárítja a bolygó ökoszisztémáit.

Az idei vesevilágnapon öt szakorvosi területet átfogó példaértékű együttműködés irányítja a figyelmet a krónikus vesebetegségre (CKD), amely Magyarországon mintegy másfél millió embert érint . A Magyar Nephrologiai Társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a hazai családorvosi diszciplína vezető képviselőinek részvételével ma megtartott konszenzuskonferencián a szakemberek a korai diagnózis és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták. Az előadók rámutattak: a betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére világszerte aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad – itthon az esetek 70%-ában nem ismerik fel. Ez azért kockázatos, mert a CKD nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, de további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat. Ezt igazolja, hogy a hazai kardiológiai betegek 40%-a krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van . A sokszakmás konferencia résztvevői hangsúlyozták: a közérthető információátadás, a társadalmi tudatosság növelése, az alapellátás bevonása a kockázati csoportok rendszeres szűrésébe, illetve az érintett társszakmák együttműködésének a megerősítése itthon is mérhető előrelépést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.

Februárban hozták nyilvánosságra az OECD országjelentését, amelyből kitűnik, hogy bár Magyarországon a kardiovaszkuláris halálokok vezetnek, jelentős terhet ró a társadalomra a daganatos megbetegedések kérdése is.

Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.