A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.
A terápiás dózisú, nem K-vitamin tartalmú orális antikoagulánsok (NOAC) számos esetben jobbak az aszpirinnél az artériás és vénás tromboembólia megelőzésében.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a széklet hemoglobin (f-Hb) koncentrációja közvetlenül a pozitivitás határértéke alatt van, megnövekedett a vastag- és végbéldaganat kockázata azokhoz képest, akiknél nincs, vagy alacsony az f-Hb koncentráció. A kockázatalapú szűrési javaslatok személyre szabása érdekében kulcsfontosságú az előző szűrés alkalmával mért f-Hb, valamint a kolorektális neoplázia kimutatása közötti dózis-válasz összefüggés megértése.
A penicillin-allergia kivizsgálása alacsony kockázatú terhes betegek számára ajánlott. A szoptatás nem jelent abszolút ellenjavallatot a gyógyszerallergia értékelésére. Több adatra van szükség azonban a nem penicillin allergia értékeléséhez.
Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport szerint a csontritkulás szűrése segíthet a csonttörések megelőzésében a 65 éves és idősebb nők, valamint a fiatalabb, menopauzán átesett és fokozott kockázatnak kitett nők esetében.
Az orvosi terápiás irányelvek olyan nemzetközi szervezetek ajánlásai, mint például az Amerikai Diabétesz Társaság (American Diabetes Association), az Európai Diabétesz Társaság (European Society for the Study of Diabetes) és az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Társasága (American Association of Clinical Endocrinologists), az irányelvek a betegség kontrolljában és a legjobb terápia alkalmazása érdekében - a páciens fizikai állapotától függően - töltenek be összehangoló szerepet.
Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.
A glükagonszerű peptid-1 receptor agonisták (GLP-1 RA-k) hatékonysága szempontjából fontos azok következetes alkalmazása. A gyógyszer adagolásának megszakítása, illetve újrakezdésének jellemzői nem kellőképpen ismertek.
Azoknak a myeloma multiplexben szenvedő betegeknek, akik intravénás immunglobulin (IVIG) profilaxisban részesülnek a teclistamab kezelés során, kevesebb fertőzést kapnak el és jobb az általános túlélésük azokhoz képest, akik nem kapnak IVIG profilaxist, az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 2024-es éves találkozóján itt bemutatott új eredmények szerint.
A direkt orális antikoaguláns (DOAC) kezelés nem jár a koponyaűri vérzés szignifikánsan magasabb kockázatával, mint a monoterapiás trombocitaellenes kezelés. A DOAC-ok azonban a súlyos vérzés fokozott kockázatával járnak.
Egy új tanulmány szerint a pszichiátriai krízist követő intenzív otthoni ellátás 18%-kal alacsonyabb újrafelvételi arányt eredményez 12 hónap alatt, mint a szokványos pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás. A kutatók egy kvázi-kísérleti, nem randomizált vizsgálatot végeztek 2020 és 2022 között Németországban 10 pszichiátriai kórházban.
Az ásványianyag-rendellenességek a szívelégtelenség (HF) gyakori szövődményei. Különösen a dyskalaemia, a hyponatraemia és a hypomagnesaemia gyakori, a hypo- és hyperkalaemia a HF-betegek több mint 40%-ánál, a hyponatraemia 18-27%-ánál, a hypomagnesaemia 7-52%-ánál, a foszfátegyensúlyzavar pedig 13%-ánál figyelhető meg. Ezek a rendellenességek a HF súlyosságának mutatóiként szolgálnak, és szoros összefüggésben állnak a megbetegedés és a halálozás fokozott kockázatával. A neurohumorális aktiváció, beleértve a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert (RAAS), a szimpatikus idegrendszert és a vazopresszint, a HF-gyógyszerek, mint a diuretikumok és a RAAS-gátlók, valamint a kísérő betegségek, mint a krónikus vesebetegség, megzavarhatják az ásványi anyagok homeosztázisát.
Az alapellátásban gyakran találkozunk húgyúti fertőzésekkel (ÚTI), ezért ezek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére vonatkozó irányelvek hasznosak abban, hogy megerősítsük tudásunkat azokon a területeken, ahol tudjuk, mit csinálunk, és frissítsük ismereteinket a bizonytalan területeken.