Belgyógyászat

Néhány éve történtek erőfeszítések arra, hogy a mikrobiális patogenezist a mikróba és a gazdaszervezet közötti kölcsönhatás eredményeként definiálják újra. Az olyan fogalmak, mint az opportunista kórokozók, elrejtik a gazdaszervezet rendkívül aktív és dinamikus részvételét. Az Aspergillus fumigatus, egy egészséges személyekre ártalmatlan, levegőben terjedő penészgomba felelős különböző allergiás állapotokért, valamint invazív és krónikus fertőzésekért az immunbetegségben és/vagy alapbetegségben szenvedő betegek esetében.

A 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegeknek fokozott morbiditással, magasabb halálozási aránnyal és magas ellátási költségekkel kell szembenézniük. A vércukorszint digitális önellenőrzése (SMBG) automatikusan feltöltheti az adatokat az alkalmazásokba, megoszthatja az adatokat az egészségügyi szolgáltatókkal, csökkentheti a hibákat, és segítheti a hosszú távú cukorbetegség-kezelést.

A környezeti mikroműanyagok és nanoplasztikák (MNP-k) növekvő globális koncentrációja aggodalomra ad okot az emberek kitettsége, illetve egészségi állapotuk alakulása miatt.

A kórházakban a baktériumok sokfélesége nagymértékű lehet, amelyek mindenféle eredetűek - például az emberi bőrről, a külső környezetből, vagy az orvosi berendezésekből származhatnak. A klinikai környezetben használt mosogató lefolyók a patogén baktériumok rezervoárjának, a kórházi fertőzések (HAI) és az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) potenciális forrásainak tekinthetők.

Egy vizsgálatban kiválasztották a hydroxychloroquine-nal (HCQ) kezelt, legalább 5 éves követési idővel rendelkező betegeket. Hosszan tartó remissziót akkor értek el, ha a betegek öt egymást követő éves vizit során teljesítették a szisztémás lupus erythematosus (SLE) remissziós kritériumainak definícióját. Elemezték a HCQ 5 éven át alkalmazott, testtömeggel korrigált dózisa és a meghosszabbodott remisszió közötti összefüggéseket. Vizsgálták továbbá a prednizolon adagok, az immunszuppresszív szerek (IS) és más maláriaellenes szerek használata és a HCQ-adagok közötti összefüggéseket.

A kettős nátrium-glükóz-kotranszporter 1 és 2 (SGLT1/2) gátló szotagliflozin a SCORED vizsgálat előre specifikált másodlagos elemzése szerint csökkentette a súlyos és káros kardiovaszkuláris eseményeket, valamint jelentősen csökkentette a szívinfarktus (MI) és a stroke egyéni kimenetelét 2-es típusú cukorbetegségben, krónikus vesebetegségben és egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőkben szenvedő betegeknél. A szotagliflozinnak ezt az iszkémiás előnyét az MI, illetve a stroke tekintetében nem figyelték meg a szelektív SGLT2-gátlókkal végzett vizsgálatokban.

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.

A terápiás dózisú, nem K-vitamin tartalmú orális antikoagulánsok (NOAC) számos esetben jobbak az aszpirinnél az artériás és vénás tromboembólia megelőzésében.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a széklet hemoglobin (f-Hb) koncentrációja közvetlenül a pozitivitás határértéke alatt van, megnövekedett a vastag- és végbéldaganat kockázata azokhoz képest, akiknél nincs, vagy alacsony az f-Hb koncentráció. A kockázatalapú szűrési javaslatok személyre szabása érdekében kulcsfontosságú az előző szűrés alkalmával mért f-Hb, valamint a kolorektális neoplázia kimutatása közötti dózis-válasz összefüggés megértése.

A penicillin-allergia kivizsgálása alacsony kockázatú terhes betegek számára ajánlott. A szoptatás nem jelent abszolút ellenjavallatot a gyógyszerallergia értékelésére. Több adatra van szükség azonban a nem penicillin allergia értékeléséhez.

Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport szerint a csontritkulás szűrése segíthet a csonttörések megelőzésében a 65 éves és idősebb nők, valamint a fiatalabb, menopauzán átesett és fokozott kockázatnak kitett nők esetében.

Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.

A glükagonszerű peptid-1 receptor agonisták (GLP-1 RA-k) hatékonysága szempontjából fontos azok következetes alkalmazása. A gyógyszer adagolásának megszakítása, illetve újrakezdésének jellemzői nem kellőképpen ismertek.