Bőrgyógyászat

A hét képe: Laugier-Hunziker szindróma - Forrás: Figure 1.

A Kalifornia Egyetem kutatói randomizált, kontrollált vizsgálatuk során a szövődménymentes bőrfertőzésekben szenvedő ambuláns betegeknél a clindamycin vagy a trimethoprim–sulfamethoxazole kombináció (TMP-SMX) terápiás alkalmazásakor hasonló előnyöket és kockázatokat tapasztaltak, ami alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti antibiotikumok ebből a szempontból alapvetően egyenértékűek.

A hét képe: Beau-féle barázdák láthatóak a páciens körmén - Forrás: Figure 1.

Izlandi kutatók szerint az 1%-os primecrolimus krém (PIM) vagy a lokális kortikoszteroidok (TCS) használata biztonságosnak tekinthető az enyhe-mérsékelt gyermekkori atópiás dermatitis (AD) kezelésére.

A hét képe egy ritka genetikai rendellenesség, a Proteus-szindróma - Forrás: Figure 1.

Hatalmas kóros hegesedés, keloid - Forrás: Figure 1.

Itthon és szerte a világban a doktorok többsége úgy gondolja, hogy nem kell annyit vacakolni a pontos diagnózissal, felírjuk az antibiotikumot, és kész, a beteg meggyógyult. Ennek a mentalitásnak rendkívül súlyos következményei vannak.

Az előző fejezetben láttuk, hogy egyes klinikai kórformákhoz jellegzetes immunológiai kép társul. Ez egy szigorú szabály, mégsem foglalkozik ezzel senki sem. A legtöbb klinikus a Lyme szerológiai eredményeket fekete-fehér reakcióként értékeli. Ha pozitív a lelet, akkor antibiotikumot írnak, ha negatív, elvetik a Lyme-kór lehetőségét. Ez a gondolkodás számtalan buktatót rejt magában.

Az I. fejezetben láttuk, hogy a legtöbb esetben a klinikai tünetek szabályszerűek, így a Lyme-kórt többnyire telefonon szoktuk diagnosztizálni. Sok esetben azonban a laboratóriumi vizsgálat nélkülözhetetlen.

A Lyme-kórt leggyakrabban a klinikum alapján lehet és kell kórismézni. Melyek azok a tévedések, melyeket a leggyakrabban elkövetik a diagnózis és a kezelés során?

A BMC Oral Healt 2014 14. számában megjelent tanulmány célja a periodontitis és az alveoláris csontritkulás prevalenciájának összehasonlítása volt psoriasisban szenvedő betegek és random módon szelektált kontrollcsoport között.

K. M. 54 éves nő gyermekkorában balesetet szenvedett: 12 évesen a bal tenyerén harmadfokú égési sérülés érte. A tenyéren a hasról vett teljes vastag bőrrel történt plasztikai fedés. Évekig panaszmentes volt. 3 éve észleli, hogy fokozatosan vastagodott a tenyéren lévő transzplantátum szövete. A munkájában és esztétikailag is zavarja a szövetszaporulat.

A Grover betegség nem túl gyakori, viszketéssel járó bőrbetegség, szisztémás érintettség nélkül. Általában a középkorúakat, ill. az idősebbeket érinti, valamivel gyakoribb a férfiaknál.