Csecsemő- és gyermekgyógyászat

A gyermekkori uveitis gyakran társul immunmediált gyulladásos betegségekkel (IMID-ek); az IMID-ek kockázatára és az immunszuppresszánsok alkalmazására vonatkozó populációs szintű becslések azonban korlátozottak, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok nagyrészt olyan harmadlagos ellátó központokban végzett kohorsz vizsgálatokból származnak, amelyeknél jelentős beutalási torzítás figyelhető meg. Egy vizsgálat célja az IMID-ek kialakulásának az előfordulása és kockázatának becslése volt olyan gyermekek és serdülők körében, akiknél a közelmúltban diagnosztizáltak nem fertőzéses eredetű uveitist, és akiknek korábban nem volt IMID-re vonatkozó kórtörténete.

Összesen 256, Janus-kináz-gátlókkal (JAKi) kezelt kismama terhességének szisztematikus áttekintése alapján a spontán vetélések, illetve veleszületett rendellenességek aránya hasonló volt az átlagpopulációban tapasztaltakhoz, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok a JAKi-kezelés terhesség alatti elkerülését támasztják alá.

A szülés utáni depresszió (PPD) jelentős kockázatot jelent az anyák és a gyermekek egészségére. Az időbeli tendenciák megértése kulcsfontosságú a prevalencia értékeléséhez és a veszélyeztetett populációk azonosításához. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a PPD-vel kapcsolatos legújabb tendenciákat értékelje és felmérje, hogy ezek a tendenciák hogyan kapcsolódnak a fajhoz, az etnikai hovatartozáshoz és a terhesség előtti testtömegindexhez (BMI).

Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.

A koraszülés (PTB) az újszülöttkori halálozás egyik vezető oka. Az újszülöttkori időszakon túli halálozásra vonatkozó bizonyítékok azonban korlátozottak, különösen Észak-Amerikában. Egy vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a PTB és a születéstől a 23-36 éves korig terjedő összhalálozást és az ok-specifikusan bekövetkező halálozás összefüggéseit.

A 2019. évi koronavírus-betegség (COVID-19) kezdeti kitörése óta az anyai fertőzésnek méhen belül kitett gyermekek egy új populációja alakult ki, amelynek egészségügyi kimenetele nagyrészt ismeretlen.

A gyermekeknél nagyobb a kockázata annak, hogy túlsúlyosak lesznek, ha anyjuk a terhesség kezdetén elhízott volt. További kockázati tényezők közé tartozik, ha az anya a terhesség alatt sokat hízik, terhességi cukorbetegsége van, és rövid a szoptatási időszaka.

Az európai EPI-CT-vizsgálat célja a gyermekek és fiatal felnőttek CT-vizsgálataiból eredő rákkockázatok számszerűsítése, mely során az agydaganat kockázatát értékelték.

A rhinovírusok és/vagy enterovírusok a világjárvány alatt is fennmaradtak a gyermekek és a serdülők körében a JAMA Network Open című szaklapban február 7-én online közzétett tanulmánya szerint.

A téli szezonban az orrdugulásos panaszok döntően vírusos vagy bakteriális légúti fertőzésekre vezethetők vissza. Az új típusú koronavírus okozta fertőzés (Covid-19), az influenza-, az RSV-, illetve a rhinovírusok okozta infekciók egyaránt vezethetnek orr- és orrmelléküregi panaszokhoz.

Az anyatejes táplálás előnyei ma már köztudottak és vitán felül állnak. Szoptatáskor az anyatermészet mind a táplálék mennyiségét, mind összetételét a legoptimálisabban alakítja a csecsemő igényeihez.

Egy új vizsgálat arra enged következtetni, hogy a legtöbb amerikai csecsemő esetében a D-vitamin bevitele nem felel meg a vonatkozó irányelveknek, és az utóbbi években nem változott sokat azoknak a gyermekeknek az aránya, akik megkapják a minimálisan ajánlott D-vitamin mennyiséget.

A Kawasaki betegség egy olyan súlyos, ismeretlen etiológiájú, ritka gyulladásos kórkép, amely gyermekkorban jelentkezik, és szigorú kritériumok alapján lehet csak kimondani a diagnózist.