Füstmentes jövő

Míg egyes országokban tartósan a zéró tolerancia határozza meg az e-cigarettákkal és füstmentes dohánytermékekkel kapcsolatos népegészségügyi döntéshozói attitűdöket, addig vannak országok, ahol a cigaretta alternatívái kedvezőbb megítélésben részesülnek, akár a leszokástámogatói programok részét képezik. Milyen okok állhatnak a gyökeresen eltérő intézkedések mögött?

A fogágyproblémák és a dohányzás kapcsolata már évtizedek óta ismert tény, melyet számos tanulmány bizonyított, de laikus megfigyelések alapján is egyértelmű összefüggést láthatunk a dohányzás és a fogágybetegségek között. A Dentistry Journal-ban idén publikált horvát keresztmetszeti vizsgálat célja a parodontitis mértékének felmérése és összehasonlítása a dohányzó, a füstmentes dohányterméket használó és a nemdohányzó csoportokban.

A napjainkban elérhető tudományos bizonyítékok ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzási ártalomcsökkentés korszerű lehetőségeivel, és a relatív ártalomcsökkentés jelentőségével, az egészségügyi ellátók és a dohányzók szempontjából. A dohányzás okozta betegségek megelőzését – különösen a másodlagos és a harmadlagos prevenciót – az is hátráltatja, hogy a szakemberek körében sem ritkák a tévhitek. Az Egyesült Királyságban nagy hagyománynak örvendő E-Cigarette Summit-on Sarah Jackson, a University College London (UCL) egészségügyi viselkedéstani egységének vezető kutatója számolt be arról, hogy a bővülő tapasztalatok ellenére továbbra is általános tájékozatlanság, sőt a tájékozottság időbeli romlása figyelhető meg a témában. 

Az Egyesült Királyságban évek óta jelentős szakmai fórumként működő E-Cigarette Summit konferencia központi témája volt 2023 végén a brit kormányzat által a közelmúltban átdolgozott népegészségügyi stratégia, mely szerint 2030-ra 5% alá szeretnék csökkenteni a cigarettázó állampolgárok arányát a szigetországban. Az ambiciózus stratégia mögött az elmúlt évtizedek és a cigaretta füstmentes alternatíváiként megjelent eszközök tapasztalatai állnak. 

Egy a Nature-ben közölt összehasonlító vizsgálat alátámasztotta, hogy az e-cigaretta aeroszolja által kiváltott citotoxikus, genotoxikus és mutagén hatás nagyságrendekkel alacsonyabb a hagyományos cigarettáéhoz képest. A tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy egy korábbi, cigarettafüstöt és e-cigaretta aeroszolt összehasonlító toxikológiai vizsgálatot ismételt meg, további vizsgálatokkal kiegészítve. A vizsgálat tudományos bizonyítékokkal támasztja alá a dohányzáshoz kapcsolódó ártalomcsökkentés stratégiáját.

Olasz kutatók 24 hetes utánkövetéssel vizsgálták a cigaretta füstmentes alternatívával való helyettesítésének hatását a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának elhagyására, illetve a teljes leszokásra. A CEASEFIRE tanulmány az első kutatás, ami az e-cigaretta és a dohányhevítő rendszer összehasonlító vizsgálatát végezte el a cigarettáról alternatív technológiára áttérés vonatkozásában.

Idén ősszel hatodik alkalommal került megrendezésre a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentést fókuszba helyező No Smoke Summit, ahol a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák is bemutatásra kerültek. Míg Horvátországban komolyan vizsgálják a füstmentes alternatívák leszokásban játszott szerepét és egészségközgazdaságtani hatásait, addig Németországban a dohányzók viselkedésének mélyebb megértésére törekszenek.

A European Medical Journalban megjelent egy új szakirodalmi áttekintés, mely az atherosclerotikus folyamatok kialakulási kockázata és az érelmeszesedés progressziója vonatkozásában összegezte és értékelte a dohányhevítéses technológia kórélettani hatásait. A füstmentes alternatíva mellett csökkenhet az ischaemiás szívbetegség, a perifériás artériás betegség, az agy-érrendszeri betegség, illetve az aorta aneurizmák kialakulásának kockázata.

Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.

Az Egyesült Királyságban egyre több szakember lát lehetőséget a füstmentes eszközök másodlagos és harmadlagos megelőző céllal történő használatára azok körében, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról. Kinchen és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket. Vizsgálatuk célja egy ideális népegészségügyi stratégia és kommunikáció elméleti megalapozása volt.

Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait. Az eredmények a csontritkuláshoz vezető folyamatok vonatkozásában alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a cigaretta füstmentes alternatívájaként a dohányhevítő rendszer használata potenciálisan csökkentheti a dohányzással járó egészségügyi kockázatot.

Karl Fagerström, a nikotin- és dohányzáskutató tudományos társaság (Society for Research on Nicotine and Tobacco, SRNT) alapító tagja a svéd tapasztalatokról és a füstmentes termékekben rejlő potenciálról tartott előadást 2023. február 23-án Madridban az egészségügyi és szakpolitikai kérdéseknek tágas teret adó Tobacco Harm Reduction Summit-on. Svédország jelenleg élen jár a cigarettázás visszaszorításában.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az elektronikus cigaretták használata hatékonyabb a leszokástámogatásban, mint a hagyományos nikotinpótló módszerek – hangzott el 2023. február 23-án, a Madridban rendezett Tobacco Harm Reduction Summit-on. Az aktualizált szakirodalmi összegzés eredményeit Jamie Hartman-Boyce, a Cochrane Review igazgatója, az Oxford-i Egyetem professzora és senior kutatója ismertette.