Füstmentes jövő

A dohányzás elleni népegészségügyi intézkedések elsősorban a fogyasztás csökkentésére irányulnak – például adóemelések, reklámkorlátozások, egészségügyi figyelmeztetések és dohányzástiltó rendelkezések révén. Bár ezek az intézkedések jelentős közegészségügyi hasznot hoztak, egyes szakértők szerint önmagukban nem alkalmasak arra, hogy tovább fokozzák a dohányzás visszaszorításának ütemét. Kunze és munkatársai a Frontiers in Public Health folyóiratban közölt munkájukban hívják fel a figyelmet arra, hogy a dohánytermékek toxicitáson alapuló szabályozása eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Felmérések szerint a dohányzók jelentős része szeretne leszokni, és minden évben sokan meg is kísérlik a leszokást, de viszonylag kevesen vesznek igénybe evidenciákon alapuló leszokást támogató kezeléseket. Ez a mintázat több vizsgálat szerint tartósan, 20 éve fennáll, de a motiváció időben változhat, és jelentősen befolyásolhatják a környezeti tényezők. - véli Robert West*, a dohányzásról való leszokás és a viselkedésváltozás egyik legtöbbet idézett szakértője, aki részt vett az Egyesült Királyság dohányzás-ellenes stratégiájának a kidolgozásában, és több jelentős viselkedéstudományi modell, társszerzője.

Egy friss kohorszvizsgálat eredményei szerint Japánban a hevítéses dohánytermék elterjedése az akut koronária szindróma miatti hospitalizáció csökkenő trendjével társult azokban a populációkban és régiókban, ahol a cigaretta füstmentes alternatívájának használata gyakoribb. Az elemzés rövid összegzése a JAMA Public Health-ben jelent meg.

A dohányzási ártalom mérséklésében egyre nagyobb figyelem irányul az úgynevezett kockázati kontinuum alacsonyabb végén elhelyezkedő füstmentes alternatívákra. Ezek népegészségügyi jelentőségének megítéléséhez viszont nem elég a toxikológiai profil ismerete, hanem a valós felhasználói útvonalakat is érteni kell – véli Marina Murphy, a Haypp* Csoport – amelynek fő profilja a nikotinpárnák, a dohánymentes snüssz és az e-cigaretták online értékesítése - tudományos ügyekért felelős igazgatója, aki látványos részletességgel mutatta be a való életbeli váltásokat a dohány- és a nikotinalternatívák között.

A dohányzás okozta ártalom továbbra is a megelőzhető megbetegedések és az elkerülhető halálozás egyik vezető oka, ezért fontos megérteni, hogy a dohányzók hogyan viszonyulnak az alternatív nikotintermékekhez. Egy, a közelmúltban végzett volumetrikus választásos vizsgálat azt mérte fel, hogy az egyes termékjellemzők hogyan befolyásolják a helyettesítő vagy kiegészítő használatot a hagyományos cigaretták, az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek (HTP-k) között olyan felnőttek körében, akik dohányoznak, és nemrég kezdtek e-cigarettát használni.

Az olasz közegészségügyi előrejelzések szerint a folyamatban lévő megelőző intézkedésekkel nem érhető el a WHO által 2030-ra kitűzött 30%-os csökkenés a dohányzás visszaszorításában. A meglévő stratégiák mellé innovatív megoldásokra lehet szükség, ha jelentősebb eredményt szeretnénk elérni – vélik egyes szakértők. A téma megalapozásaként a közelmúltban olasz szakemberek részvételével zajlott egy konszenzus-találkozó, melynek megállapításait a Frontiers Psychiatry -ban megjelent tudományos közlemény tár a szélesebb szakmai közösség elé. A 8. No Smoke Summit konferencián a konszenzus-dokumentumot jegyző munkacsoport két vezető személyisége is részt vett.

A cigaretták nikotintartalmának szabályozott csökkentése olyan közegészségügyi megközelítésként merült fel, amely mérsékelheti a nikotinfüggőséget és csökkentheti a dohányzás prevalenciáját. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) ennek megfelelően javaslatot is tett 2025-ben a cigaretták nikotintartalmának korlátozására a dohányzás visszaszorítása érdekében. Klemperer és munkatársai 3 randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) másodlagos elemzésével vizsgálták, hogy az e-cigaretták milyen hatással vannak erre a stratégiára.

Az elmúlt években az égéssel nem járó nikotinbeviteli formák egyre nagyobb figyelmet kapnak a dohányzási ártalomcsökkentés vonatkozásában. Svédországban már hosszú múltra tekintenek vissza a szájban alkalmazandó nikotintartalmú alternatívák, melyeket a hagyományos cigarettahasználat drámai visszaszorulása kísért. Míg a korábbi klinikai vizsgálatok többnyire az alacsonyabb nikotintartalmú termékeket vizsgálták, egy a Nature Scientific reports rovatában megjelent frissebb svéd, randomizált klinikai vizsgálat a magasabb nikotintartalmú szájban alkalmazandó termékek farmakokinetikai jellemzőit, szubjektív hatásait és rövid távú tolerálhatóságát vizsgálta egy hagyományos, szájban alkalmazandó dohánypárna (snüssz) termékkel összehasonlítva.

Az ellátás során gyakran találkozhatunk olyan betegekkel, akik a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le valamilyen okból a dohányzásról. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a legelterjedtebb, ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé válnak az alternatív, dohány- és/vagy nikotintartalmú termékek. Ebben a környezetben az egészségügyi tanácsadásban egyre fontosabb kérdés, hogy ezek az alternatívák valóban mérséklik-e a toxikus anyagoknak való kitettséget, és hogy a vonatkozó bizonyítékok miként kommunikálhatók felelősen az érintettek felé.

Az első e-cigaretták a 2000-es évek elején jelentek meg. Bár Hán Lí, a feltaláló célja a cigarettáról való leszokás elősegítése volt, már ekkor megjelent az a közegészségügyi aggodalom, hogy az e-cigaretta az ellenkező hatást fogja elérni: használói dohányzókká válhatnak. Erre a hatásra alapozva szoktak az e-cigarettákra „kapudrogként”, illetve „katalizátorként” is hivatkozni. A longitudinális és populáció-szintű elemzések azonban ellentmondanak egymásnak. Foxon és munkatársai jelentős hiányosságokat tártak fel az e-cigarettahasználatot a dohányzás prediktoraként azonosító elemzések módszertana mögött.

A dohányzás okozta egészségkárosodás megítélésében az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szemléleti fordulata a cigaretta és a nikotin fogalmának szétválása volt. Ez a szétválasztás tette lehetővé történetileg a nikotinpótló terápiák (NRT) megjelenését. Karl Fagerström nyitóbeszédében a nikotinpótló kezelés történetéhez nyúlt vissza, hogy meghúzza a párhuzamot a dohányzás füstmentes alternatívái és az NRT-megközelítés között a 8. No Smoke Summit konferencián.

A dohányzás továbbra is a megelőzhető morbiditás és mortalitás egyik vezető oka világszerte. Paradox módon azonban az epidemiológiai adatok következetesen azt mutatják, hogy a dohányosok körében alacsonyabb bizonyos neurodegeneratív betegségek – különösen a Parkinson-kór (PD), kisebb mértékben pedig az Alzheimer-kór (AD) – előfordulása. Delgado és munkatársai ezt a jelenséget tárgyalták a Frontiers Neurology folyóiratban megjelent véleménycikkükben.

Az éghető cigaretták alternatívájaként megjelent e-cigaretták már jó ideje elérhetőek, azonban a légzőszervi tünetekre gyakorolt hatásuk továbbra sem egyértelmű. Egy frissen publikált skót keresztmetszeti vizsgálat kutatói a nehézlégzés valószínűségét elemezték kizárólag cigarettázó vagy e-cigarettát használó, illetve sohasem dohányzók között.