A kb. 700 000 amerikai szenved Crohn-betegségben, és a gasztrointesztinális traktus károsodásával járó autoimmun betegség miatt az érintettek 66-75%-a élete során valamikor műtétre szorul. A sebészeti intervenció gyakran akkor válik szükségessé, amikor a betegség a jelenlegi gyógyszeres terápiával, pl. szteroidokkal szemben rezisztenssé válik.
A gasztrointesztinális (GI) carcinoidok kutatásában valaha végzett legnagyobb populáció bázisú tanulmánya azt mutatja, hogy bár a betegség továbbra is ritka, gyakorisága a többi rákhoz képest jóval nagyobb mértékben emelkedik.
Az European Society of Clinical Microbiology and Infection (ESCMID) közzétette a Clostridium difficile fertőzés (CDI) kezelésére vonatkozó frissített irányelveit, melyben felülvizsgálta a kezelési opciókat: az antibiotikumokat, a toxinkötő gyantákat és polimereket, az immunoterápiát, a probiotikumokat és a fekális vagy bakteriális intesztinális transzplantációt.
Az epekő ileus a mechanikus bélelzáródás ritka oka, amit a biliáris-enteralis fisztulán áthaladó (gyakran a duodendumból érkező) epekő terminális ileumba való beékelődése okoz. A betegség jóval gyakoribb a 70 év körüli nőknél.
A Food and Drug Administration (FDA) 24 fős Medical Device Tanácsadó Testületének tagjai túlnyomórészt a komputertomográfiás colonográfia (CTC) használatát támogatták az 50-80 év közötti tünetmentes felnőttek körében a colorectális tumor szűrésére, mivel a jelenlegi bizonyítékok alapján a CTC előnyei felülmúlják a kockázatokat.
Osztrák kutatók felfedezték, hogy a fekális mikrobióta transzplantációnak nevezett kezelés a krónikus intesztinális gyulladásban (colitis ulcerosa) szenvedő betegek beleinek mikrobiális rekolonizációjára is használható. A szokatlan terápia során egészséges donorok bél mikrobiótáját juttatják a betegekbe.
A véres széklet gyermekkorban gyakori gasztrointesztinális problémát jelent. Az életkor specificitás sokszor megkönnyíti a helyes diagnózis felállítást, a megfelelő vizsgálatok megtervezéséhez azonban a részletes anamnézis felvétel elengedhetetlen.
Az epehólyag eltávolítás során a későbbi epevezeték sérülések megelőzése érdekében végzett cholangiographia hatékonysága az adatok elemzésétől függ a JAMA cikke szerint.
A rövid bél szindrómás, jejuno- vagy colostomaval élő betegeknél nagy probléma a fokozott stoma output, amely a folyadék- és ionháztartás zavarához, illetve a lerövidült tranzit idő által a malabsorptio, maldigestio további romlásához vezet. A stoma hozam csökkentése elsődleges cél ezeknél a betegeknél.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) és az arthritis közti összefüggés már az 1930-as évek óta ismert, mégis ez a kapcsolat az elmúlt évtized során, az intesztinális baktériumok szerepével kapcsolatos ismeretek elmélyülésével vált igazán érthetővé.
Egy generalizált neurofibromatosisos, kiterjedt bőrmanifesztációval bíró férfit 13 évvel ezelőtt obstructiós icterus, epeúttágulat miatt vizsgáltunk. Ductus choledochust elzáró neurofibroma igazolódott, mely eltávolításra került, choledocho-enterostomia történt.
A 32 éves, bal oldali traumás femurtörés miatt korábban operált, HLA-B27 pozitív, Bechterew-kóros férfibetegnél 2005-ben derült fény Crohn betegségére láz, fogyás, széklethabitusváltozás, perianalis fistula hátterében. Colonoscopia Crohn colitis endoszkópos képét, valamint rectosigmoidealis szűkületet igazolt, a terminalis ileum érintettsége mellett.
G. Gy. 58 éves nőbeteg távolabbi anamnesisében tonsillectomia szerepel. 1999 áprilisában kb. öt hónappal korábban kezdődött epigastrialis, bal bordaív alatti fájdalmak, széklethabitusváltozás, néhány kilogrammos fogyás, időnkénti subfebrilitás, láz miatt került felvételre, a Szt. Imre Kórház Gasztroenterológiai Osztályára.