A cukorbetegség megelőzésére és gyógykezelésére több tudományosan elfogadott módszer is rendelkezésre áll, és az ezek közötti választást számos tényező is befolyásolhatja.
A betegség komoly alkalmazkodási feladat minden életkorban, és akár éveken keresztül minden más szempontot felülír, ami egy egészséges gyerek életében fontos: spontaneitás, bátor kezdeményezés, önszabályozás. A cukorbeteg gyerekeket kezelő szakorvosok nagyon fontosnak tartják, hogy a beteg minél előbb magabiztosan kezelni tudja állapotát.
Nincs a Földön olyan ember, aki még soha nem „részesült volna” valamilyen fejfájás „áldásos” hatásából. A legóvatosabb becslések szerint is, csak ma Magyarországon több millióra (!) tehető azon páciensek száma, akik a fejfájások valamilyen típusától rendszeresen szenvednek.
Egy többközpontú, beágyazott eset-kontroll kohorsz tanulmány megállapította, hogy a Clostridium difficile fertőzés (CDI) - asszociált reaktív arthritist csupán az érintett gyermekek 35%-ánál diagnosztizálják pontosan, sőt, előfordul, hogy tévesen szeptikus arthritisként diagnosztizálják és ennek megfelelően félre is kezelik, főként súlyos izolált csípőfájdalom esetén.
Több mint egymillió európai és amerikai személy adatainak összesített elemzéséből az derül ki, hogy a nagyobb mértékű fizikai aktivitás számos rákos megbetegedés kialakulásának jelentősen alacsonyabb kockázatához kapcsolódik.
Egészségünket és élettartamunkat egyaránt nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen tápanyagokat viszünk be szervezetünkbe, milyen az étrendünk, amellett természetesen, hogy a születésünkkor örökölt génkészletünk, az életmódunk, és egyéb egészségkárosító tényezők (dohányzás, környezetszennyezés, stb.) is hatással vannak ránk.
A betegek körében a hosszú előjegyzési idő, az előjegyzési listák váltják ki a legnagyobb elégedetlenséget ma Magyarországon. A több hetes, akár több hónapos várakozás már az ellátási folyamat elején nagyon rossz fényben tünteti fel a magyar egészségügyi ellátórendszert. Megoldást kell találni erre a problémára, hogy jobbá tehessük a magyar egészségügyet. Közösen. (x)
A glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) hatását utánzó gyógyszerek megjelenése új lehetőséget teremtett az eddigi osztályozásban és a 2-es típusúként ismert cukorbetegség kezelésében. Az exenatid anélkül képes a HbA1c szint csökkentésére, hogy jelentős hipoglikémiát vagy testsúlynövekedést okozna. Sőt, a legújabb vizsgálatokból már az is kiderült, hogy a gyógyszer mérsékli a falánkságra való hajlamot és növeli a jóllakottságérzetet, ezáltal pedig még csökkenhet is az exenatiddel kezeltek súlya.
Az iszkémiás vesebetegséget illetően még nehezebb definíciót megfogalmazni, mint a diabéteszes nefropátia esetében. Láthatók a vese szövettani vizsgálata során bizonyos elváltozások, amelyek a vese iszkémiájának a következményei, de a klinikus gyakorlatilag semmit nem észlel ebből a klinikai, nem szövettani diagnosztikus vizsgálatok során.
A cukorbetegség kezelésére szolgáló bélhormon-alapú terápiák során a testsúly csökkenése is megfigyelhető. Egy holland kutatócsoport eredményei részben megmagyarázzák, hogy milyen módon érvényesülhet ez a hatás.
Az American Journal of Cardiology című szakmai folyóiratban közölt tanulmány eredménye szerint a szívrohamon és coronaria angioplasztikán átesett betegek esetében az anaemia fokozza a halálozás kockázatát, különösen, ha a revaszkularizáció inkomplett és a betegség több eret érint.
Az Amerikai Kémikus Társaság (American Chemical Society) Journal of Agricultural and Food Chemistry című szakfolyóiratában közölt kutatás eredménye arra utal, hogy az ecet elősegítheti a colitis ulcerosa kezelését.
Ma Magyarországon a felnőttek több mint kétharmada és a gyermekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott. Ez az áldatlan állapot napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kockázata. Vannak betegek, akik felismerik a túlsúly/elhízás egészségügyi, illetve szociális hátrányát és problémájukkal orvoshoz fordulnak. A betegek nagyobb részének azonban fel kell hívni a figyelmét a fennálló problémára.