Pulmonalis embolia (PE) gyanúja esetén a diagnózis megerősítése vagy kizárása érdekében gyakran végeznek komputer-tomográfiás pulmonalis angiográfia (CTPA) vizsgálatot.
A migrén az egyik leggyakoribb ún. elsődleges fejfájás-típus. Statisztikák szerint a teljes népesség mintegy 12-16 százaléka lehet érintett. A migrén háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, közülük is elsősorban a 20 és 50 év közötti korosztály tagjait sújtja leginkább.
Egy új kutatás eredménye arra utal, hogy a nagymértékű folsavbevitel növeli a perifériás neuropátia kockázatát azoknál az időseknél, akik a vérben keringő B12-vitamin csökkent mértékével kapcsolatban álló gyakori génvariánst hordozzák.
Becslések szerint 2015-ben a demenciában szenvedők száma globális szinten elérte a 46,8 milliót, és számuk 20 évenként előreláthatólag megduplázódik, ami azt jelenti, hogy 2030-ra 74,7 millió, 2050-re pedig 131,5 millió demens ember él majd a Földön.
Mérföldkő 30 millió európai, és több mint 700 ezer magyar beteg számára!
Japánban és a fejlett országokban az anyai halálozás egyik vezető oka a tüdőembólia. Ennek egyik fő rizikótényezője a mélyvénás trombózis, amely a terhesség és a gyermekágy során alakulhat ki, különösen császármetszést követően.
Az agyi metasztázisok jelentkezése esetén a betegek mintegy 20%-ánál fordul elő vénás tromboembolizáció.
Sokan talán még nem is gondolkodtak el azon, hogy az olyan, életminőséget akár súlyos mértékben befolyásoló kórképek, mint a migrén és a csontritkulás között van-e bármiféle kapcsolódási pont?
A brit Wellcome Trust Sanger Kutatóintézet, valamint az amerikai Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói megállapították, hogy napi egy doboz cigaretta minden évben 150 káros genetikai mutációt okozhat a dohányosok tüdősejtjeiben.
A csontritkulás egyre súlyosabb népegészségügyi probléma, amelynek legrettegettebb szövődménye a csonttörések egyre gyakoribb előfordulása. A csontritkulás és csonttörés megelőzésében alapvető jelentőségű a megfelelő napi kalcium- és D-vitamin-bevitel.
A kezeletlen inszomnia számos testi és lelki betegség kockázatát növeli, rontja az életminőséget, a fizikai és szellemi teljesítményt, a munkahelyi és iskolai eredményességet, és általában kedvezőtlenül befolyásolja a morbiditást és a mortalitást.
Bár a migrén kezelését már az ókori Egyiptomból származó egyik papiruszon is ábrázolták (agyagból készült krokodilt kötöztek a fejfájós beteg fejére, a krokodil szájába pedig gyógyfüveket tömtek), ill. a migrén leírását – csakúgy mint elnevezését – a több, mint 2000 éve élt Galenusnak köszönhetjük, mind a mai napig nem tekinthetjük a migrén kezelését megoldottnak.
Az Amerikai Kardiológiai Társaság és az Amerikai Diabetes Társaság által kidolgozott, a szívbetegségben és diabetesben szenvedő betegek táplálkozási irányelvei után az Amerikai Integratív Fájdalomkezelési Akadémia is elgondolkozott hasonló, célzott irányelvek összeállításán.