Hamarosan Magyarországon is elérhető lesz egy olyan újgenerációs rákdiagnosztikai módszer, amelynek segítségével drasztikusan lerövidülhetnek a daganatos betegségek azonosítását szolgáló vizsgálatok. Az új technológia jelentősége nemcsak a gyors diagnosztikát, hanem a célzott, hatékonyabb kezelést is lehetővé teszi.
Bár a sófogyasztás és a magas vérnyomás közti összefüggés közismert, a jelenséget megalapozó mechanizmus tisztázatlan. Egy új rágcsálómodell vizsgálatával azonban a kutatók megállapították, hogy a hosszú távú, nagymértékű sófogyasztás károsítja a vérnyomást normális esetben kontrolláló agyi kapcsolatokat. A kanadai McGill Egyetem Charles Bourque professzor vezetésével készült tanulmányának eredményeit Neuron című orvosi szaklap közölte.
Manapság mobileszközöket már a legkisebbek kezében is egyre gyakrabban látni, annak ellenére, hogy egyelőre viszonylag keveset tudunk a gyermekek fejlődésére és magatartására gyakorolt hatásaikról. A Pediatrics szakmai folyóirat egyik kommentárjában a kutatók számos típusú interaktív médiaeszköz felülvizsgálata kapcsán fontos kérdéseket fogalmaztak meg az említett eszközök oktatási célra történő használatát illetően, valamint felvetették annak lehetőségét, hogy ezek az eszközök szerepet játszhatnak az önszabályozó eszközök elégtelen fejlődésében.
Gwyneth Paltrow, Ryan Gosling és Jenny McCarthy csak néhány azon híresség közül, akik a gluténmentes étkezés mellett döntöttek. Nem feltétlenül azért, mert gluténérzékenységben szenvednek, hanem mert meg vannak győződve arról, hogy a gluténmentes étrend egészségesebb. A manapság igen divatos gluténmentes táplálkozásnak az USA-ban hozzávetőleg 16 millió olyan követője van, akiknél sem gluténérzékenységet, sem cöliákiát nem diagnosztizáltak. De vajon számukra tényleg egészséges-e ez a fajta étrend?
A férfiak szexuális vágyát a legnagyobb mértékben az alkohol, az orgazmust leginkább a heroin, a kokain, az alkohol és a speedball gyengíti.
Itthon és szerte a világban a doktorok többsége úgy gondolja, hogy nem kell annyit vacakolni a pontos diagnózissal, felírjuk az antibiotikumot, és kész, a beteg meggyógyult. Ennek a mentalitásnak rendkívül súlyos következményei vannak.
Az előző fejezetben láttuk, hogy egyes klinikai kórformákhoz jellegzetes immunológiai kép társul. Ez egy szigorú szabály, mégsem foglalkozik ezzel senki sem. A legtöbb klinikus a Lyme szerológiai eredményeket fekete-fehér reakcióként értékeli. Ha pozitív a lelet, akkor antibiotikumot írnak, ha negatív, elvetik a Lyme-kór lehetőségét. Ez a gondolkodás számtalan buktatót rejt magában.
A sürgősségi osztályokon a férfiak és a nők hasonló számban jelentkeznek mellkasi fájdalom panaszaival, a nők esetében mégis alacsonyabb a szívroham diagnózisának valószínűsége.
Az I. fejezetben láttuk, hogy a legtöbb esetben a klinikai tünetek szabályszerűek, így a Lyme-kórt többnyire telefonon szoktuk diagnosztizálni. Sok esetben azonban a laboratóriumi vizsgálat nélkülözhetetlen.
Mindannyian tudjuk, hogy a psziché hat a testünkre, a tüneteinkre. Bármely krónikus betegség tünetgazdagabbá válik pszichés egyensúlyvesztés esetén. A pszichogén betegség kimondása nagyon nehéz, bizonyos merészséget igényel, hisz tünet mindig van, laboratóriumi eltérést bárkinél találhatunk, organikus okot feltételezni könnyű. A diagnózist általában kizárásos alapon állítjuk föl, hisz a tünet hátterében nem igazolható szervi eltérés. Például a köhögés ilyenkor nappalra korlátozódik, alvás közben nem köhög a gyermek.
A Lyme-kórt leggyakrabban a klinikum alapján lehet és kell kórismézni. Melyek azok a tévedések, melyeket a leggyakrabban elkövetik a diagnózis és a kezelés során?
Az obezitas paradoxon újabb meglepetéséről olvashatunk Atherosclerosis Risk in Communities-ARIC kohorsz analízisében, amelyben a szívelégtelenség kialakulását megelőző obezitas látszólag protektív szerepet tölt be, megbonyolítva az obezitas és a szívelégtelenség összetett kölcsönhatásáról szóló teóriákat. A tanulmányt a Journal of the American College of Cardiology online kiadása közölte.
Egy új kontrollált diétás tanulmány megállapította, hogy az étrendi telített zsír mértékének növekedése nem vezet a vér telített zsír koncentrációjának növekedéséhez. A szénhidrát fogyasztás növelése viszont emeli a diabétesszel és szívbetegséggel összefüggő zsírsav szinteket.