2021. decemberben - 2 évvel a COVID-19 járvány kezdete után – továbbra is izgalomban tartja a világot ez a vírus. Immáron az omikron névre hallgató variánsa az, ami futótűzként terjed, szinte megállíthatatlanul, de még semmit nem tudunk annak súlyossági fokozatáról.
Ha eddig nem tudtuk volna, lassan mindannyian megtanuljuk a görög „ábc” betűit, mivel a villámgyorsan terjedő, kaméleon-módra változó koronavírus variánsok egyike, az omikron immár megérkezett hazánkba is.
Egyre többet olvashatunk a mikrobiom egészségünk megőrzésében játszott szerepéről. A rajtunk és bennünk élő mikroorganizmusok összessége a mikrobióta, kollektív genomjuk pedig a mikrobiom. A mikrobiom kifejezést azonban gyakran használjuk a mikrobióta helyett is. Bár főként baktériumokra gondolunk a téma kapcsán, a mikroorganizmusok alatt nem csak baktériumokat értünk, az aktuálisan velünk élő vírusok, gombák, protozoonok is saját, egyedi mikrobiótánk részei.
A glükóz homeosztázis összefüggésbe hozható a csont metabolizmussal, - mondta Dr. Viggers, és a biszfoszfonátok alkalmazása az inzulinérzékenység növekedésével és a diabetes kockázatának csökkenésével társult két Dániában és Tajvanban végzett regiszter-alapú vizsgálatban.
Az első hullám óta sok minden változott. Most 33 aktuális kérdésen keresztül két szakértő és számos tudományos közlemény segítségével érvekkel és a kételyek megvizsgálásával nyerhetünk mélyebb betekintést a témában.
Egy dán nemzeti, retrospektív eset-kontroll vizsgálat arra enged következtetni, hogy az osteoporosis kezelésére széles körben alkalmazott alendronate védelmet nyújthat az újonnan kialakuló 2-es típusú diabetes-szel szemben. Ezeket az előzetes megállapításokat azonban még igazolni kell egy randomizált, kontrollált vizsgálat segítségével, - vélekedtek a szakértők.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) immunizációs eljárásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsága (’Advisory Committee of Immunization Practices’; ACIP) megszavazta a Shingrix (rekombináns zoster vakcina) ajánlását az övsömör (herpes zoster) prevenciójára 19 éves vagy ennél idősebb immunhiányos, vagy immunszuppresszív kezelésben részesülő felnőttek esetében. Az ajánlásról 2021. október 20-án egyhangúan szavaztak.
A megelőző fertőtlenítés a COVID-19 járvány előtti időszakban is fontos minőségbiztosítási részét képezte az egészségügyi ellátásnak. Az infekciókontrollt biztosító előírások és házi gyakorlatok a járványveszély miatt esetenként átgondolásra, frissítésre kerültek. Jelen cikkben összefoglalásra kerül, hogy melyek az eszköz- és felületfertőtlenítés általános és speciális szabályai a jelenlegi működési rendben.
Az Egyesült Államokban a becslések szerint 17 millió daganatos betegséget túlélő van, és ez a szám az előrejelzések szerint 2040-re várhatóan 26 millióra fog növekedni. Bizonyos daganatterápiák kardiotoxicitást okozhatnak.
A COVID-19 világjárvány ma már bizonyítottan egyik kellemetlen és hosszan tartó következménye az alvatlanság. Saját nevet is adtak neki: "coronasomnia". Ezt a zavart elsősorban a stressz és a szorongás okozza, amit - ha nem kezelnek - nehezen visszafordítható folyamattá változik - írja a Magyar Alvás Szövetség.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint november 29. és december 5. között 13 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A laboratóriumi vizsgálatok azonban influenzavírust továbbra sem mutattak ki - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön a honlapján.
A kézmosás fontossága a fertőzések terjedésében az egészségügyi szakemberek számára sem volt mindig egyértelmű. A fertőtlenítő kézmosást Semmelweis Ignác a klinikai gyakorlatba – mai ismereteink mellett – megdöbbentő ellenszélben tette kötelezővé két beteg vizsgálata között. A fertőtlenítő kézmosás fontosságát alátámasztó orvosi bizonyítékok a XIX. századi orvostársadalmat nem győzték meg. Semmelweist egész egyszerűen nem vették komolyan. Hol tart ma, a COVID-19 járvány fényében, a fertőtlenítő kézmosás kultúrája? Hogyan változott a jó gyakorlat?
Egy, az onkohematológiai betegségekben szenvedő betegek és egy egészségügyi dolgozókból álló kontrollcsoport részvételével Ausztriában és Olaszországban végzett kohorsz-vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a daganatos betegek képesek SARS-CoV-2-specifikus antitestek előállítására.