Japánban és a fejlett országokban az anyai halálozás egyik vezető oka a tüdőembólia. Ennek egyik fő rizikótényezője a mélyvénás trombózis, amely a terhesség és a gyermekágy során alakulhat ki, különösen császármetszést követően.
Az agyi metasztázisok jelentkezése esetén a betegek mintegy 20%-ánál fordul elő vénás tromboembolizáció.
Ha van egy 35 éves nőbetegünk, akinek az előző két terhessége során súlyos placentaeredetű szövődmények léptek fel, akkor a következő dilemma előtt állunk: meg tudjuk-e előzni a következő terhesség során a placentaris komplikációkat kis molekulasúlyú heparinnal (LMWH)?
A vénás tromboembóliás esemény (VTE) különösen gyakran lehet végzetes túlsúlyos betegeknél a szűkös kardiopulmonális tartalékok miatt. Az obes betegeknél két-háromszor gyakrabban alakul ki VTE, gyakoribb a késedelmes diagnózis és a poszttrombotikus szindróma. A posztoperatív pulmonális embóliában (PE) elvesztett betegek fele kórosan túlsúlyos, és a kóros obesitas tizenkétszeresére növeli a fatális PE kockázatát.
Az immunmoduláns szerekkel kezelt myeloma multiplexes betegek 5-25%-ban előfordulhat vénás tromboembolizáció, ami a kis molekulasúlyú heparinok (LMWH) profilaktikus használatának gyakorlatát alakította ki.
A sportot mindenki az egészséges életmóddal hozza összefüggésbe, hiszen a testmozgás és sportolás általában véve jótékony hatású a szervezet számára. Azonban a sport tud veszélyes is lenni.
A trombolízis, a perkután koronária intervenció, a bypass-műtét és a szívátültetés utáni reperfúziós károsodás egy jól ismert jelenség. ST-elevációs infarktusban, illetve ST-eleváció nélküli akut koronária szindrómában a korai mechanikus vagy gyógyszeres reperfúzió, az aszpirinnel végzett antitrombotikus terápia, a tienopiridinek, a glikoprotein Iib/IIIa gátlói és a frakcionálatlan heparin a mortalitás csökkentésének és az infarktus megelőzésének elfogadott és elterjedten használt eszközeivé váltak.
Noha a gyulladásos bélbetegség (IBD) – vagyis a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa – alapvetően a beleket érintő krónikus betegség, számos extraintestinalis szövődménye lehet. Ezek között a vénás tromboembolizáció (VTE) különösen fontos egyrészt gyakorisága, másrészt súlyossága és mortalitása miatt. Bár számos bizonyíték támasztja alá a gyulladásos bélbetegség és a vénás tromboembolizáció közti kapcsolatot, a kockázatot sokszor alábecsülik, ami a betegre nézve veszélyes következményekkel járhat.
A vénás tromboemboliás esemény (VTE) rendszerint mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia formájában, ritkábban a hepatikus, portalis vagy splanchnikus vénák trombózisaként jelenik meg. Rosszindulatú daganatok esetén nagyobb a vénás tromboembolizáció kockázata. Ezt a veszélyt a daganattal összefüggő protrombogén tényezők mellett beteg- és kezelésspecifikus tényezők is befolyásolják, gyakori a magasabb életkor, az immobilitás és a centrális vénás katéter alkalmazása.
A tüdőembólia az anyai halálozás vezető oka a fejlett országokban. A mélyvénás trombózis, a pulmonális embolizáció fő kockázati tényezője, gyakori szövődmény terhességben és a szülés során, különösen császármetszést követően – a vaginális szüléshez képest a mélyvénás trombózis kockázata mintegy ötszörös, a tüdőembóliáé huszonkétszeres. Mivel a császármetszések gyakorisága folyamatosan növekszik, a trombembóliás profilaxis az anyai halálozás csökkentése szempontjából kulcsfontosságú.
Az akut pancreatitis szisztémás gyulladásos folyamatokat indíthat be. Emellett, illetve ennek következtében változó súlyosságú szövődmények is kialakulhatnak: ischaemiás komplikációk, artériás erózióból vagy pszeudoaneurizmából kiinduló vérzések, és – többnyire splanchnicus területekre lokalizálódó – vénás trombózishoz vezető hiperkoagulábilis állapot. Jelen tanulmány egy mélyvénás trombózissal és pulmonális embóliával szövődött akut pancreatitis esetét mutatja be.
Az utóbbi években egyre inkább sikerül megérteni, hogy a véralvadási faktorok milyen módon befolyásolják a vénás tromboembólia kialakulásának kockázatát, az életmódbeli tényezők szerepe ezzel szemben ma még kevéssé tisztázott a nők esetében. Ezt a hiányt hivatott pótolni a British Journal of Hematology című folyóiratban megjelent kohorsz tanulmány, amelyben Pelle G. Lindqvist és munkatársai több mint 24 000, 25 és 64 év közötti svéd nő adatait elemezték.
Tudta Ön, hogy az olimpiai bajnok magyar kenus Vajda Attila, vagy az ismert színésznő, Rékasi Károly párja, Pikali Gerda is trombózison estek át? Arcplasztikai műtétjét követően kapott mélyvénás trombózist az egykori valóságshow háziasszonya, Nóci, de Benedek Tibor gyönyörű modell felesége is átesett a betegségen.