Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A Shingrix rekombináns zoster-vakcina (RZV) hatékonyságot mutatott a herpes zoster (HZ) és a posztherpeszes neuralgia megelőzésében az 50 éves vagy idősebb, reumatoid artritiszben (RA) szenvedő felnőttek körében. Az oltást követő 30 napon belül nem figyeltek meg növekedést az RA fellángolásának kockázatában.
A bacteraemia és a szepszis hagyományosan folyamatos intravénás (IV) antibiotikum-terápiát igényelt. E tanulmány célja annak értékelése, hogy a bacteraemiás és szepszisben szenvedő betegek kezelésében a korai váltás orális antibiotikumokra nem rosszabb-e a folyamatos intravénás antibiotikum-terápiánál.
Az új típusú antibiotikumok felfedezése, valamint a meglévő antibiotikumok hatékonyságának növelése prioritás az antimikrobiális rezisztencia problémájának kezelése érdekében. Az antimikrobiális fehérjéket és peptideket (AMPP-k) a legígéretesebb antibiotikum-alternatívák, illetve kiegészítő terápiák között tartják számon.
A kórházakban a baktériumok sokfélesége nagymértékű lehet, amelyek mindenféle eredetűek - például az emberi bőrről, a külső környezetből, vagy az orvosi berendezésekből származhatnak. A klinikai környezetben használt mosogató lefolyók a patogén baktériumok rezervoárjának, a kórházi fertőzések (HAI) és az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) potenciális forrásainak tekinthetők.
A csecsemőkorban adott antibiotikumok olyan változásokat idéznek elő a mikrobiomban, amelyek 30%-kal növelhetik a gyermekkori asztma kockázatát – mutatták be poszteren a szerzők 2025. február 28-án az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (AAAAI)/Allergia Világszervezet 2025-ös éves találkozóján.
A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.
Hogy meddig tart egy vakcina védelme? Egy egyszerű vérvizsgálat megadhatja a választ. A kaliforniai Stanford School of Medicine kutatói azonosítottak egy molekuláris jelet a vérben, ami napokkal az oltás után jelenik meg, és előre jelzi az immunválasz tartósságát. A Nature Immunology januári számában közzétett felfedezés átalakíthatja a vakcinák fejlesztését, tesztelését és személyre szabását. A tanulmány betekintést nyújt abba is, hogy egyes vakcinák miért biztosítanak élethosszig tartó védettséget, míg mások hónapokon belül elveszítik hatékonyságukat.
A kutatók szerint a bakteriális vaginózis (BV) egy altípusa növeli a Chlamydia trachomatis (C.trachomatis) fertőzés kockázatát a fekete, illetve spanyolajkú serdülők és fiatal nők körében.
A háziorvosi ellátásban továbbra sem csitul a légúti fertőzések miatti megjelenések száma. Az NNK légúti figyelőszolgálat adatai alapján a 8. héten még egy kicsit emelkedett is azon betegek száma, akik légúti panaszokkal fordultak orvoshoz. Ezek közül a fertőzések közül a dobogós helyet a szezonális influenza vírus szerezte meg, ezt követi az RSV, majd hátul kullog a SARS-CoV-2 vírus. A kórházba került beteg száma ugyanezt az etiológiai eloszlást mutatja.
Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.
Egy új áttekintés szerint az állatok által terjesztett fertőző betegségek az Északi-sarkvidéken, bár ritkák, egyre gyakoribbak, mivel a régió egyre nagyobb globális érdeklődésre tart számot, és az éghajlatváltozás miatt átalakul.
A vakcinák fejlesztését hagyományosan a befektetők pénzügyi megtérülési lehetőségei, a járvány kitörések és az újonnan megjelenő betegségekre való konkrét összpontosítás vezérli. Egy új, szisztematikus megközelítés célja a kórokozók társadalmi-gazdasági és közegészségügyi kritériumok alapján történő rangsorolása volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által vezetett csoport a Bill & Melinda Gates Alapítvány finanszírozásával közzétette azon endémikus kórokozók listáját, amelyek ellen sürgősen új vakcinákra van szükség.