Kardiológia

A tudományos vizsgálati eredmények napi gyakorlatba ültetése pácienseink érdeke, az ördög azonban sokszor a részletekben rejlik.

Háromdimenziós MRI segítségével megfelelően felmérhető a nyaki verőerek állapota 2-es típusú cukorbetegekben, így például kideríthető, hogy jelen van-e ezekben az erekben plakkon belüli vérzés. A vizsgálat elvégzése a cukorbetegek későbbi stroke kockázatának előrejelzésében segíthetne – hangzott el az Észak-Amerikai Radiológus Társaság idei éves konferenciáján Torontóban.

Egy új szisztémás áttekintés és meta analízis eredménye szerint a vérnyomás intenzív, a jelenleg javasolt célérték alá történő csökkentése nagyobb vascularis védelmet nyújt, főként a cardiovascularis kimenetelek szempontjából erősen veszélyeztetett betegek számára. A pekingi Egyetem Dr. Xinfang Xie vezetésével készült tanulmányának eredményeit a Lancet orvosi szaklap online kiadása közölte.

A hét képén egy agysérült férfi írása látható. Forrás: Figure1.

A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.

A betegellátás során az egészségügyi személyzet minden tőle telhetőt igyekszik megtenni a betegek állapotának javítása, az egészség helyreállítása érdekében. Bármekkora is a ránk nehezedő nyomás (tömeg a váróban, túlóra stb.), a pillanatnyi és közeli veszélyek elhárításán túl, nem szabad megfeledkeznünk pácienseink hosszú távú jólétének elősegítéséről sem.

Abban az esetben, ha belső biológiai óránk ritmusa nem esik egybe a hagyományos, 9-től 5-ig tartó munkarenddel – vagyis magunktól később kelnénk, mint reggel 6-7 óra – akkor hosszú távon olyan metabolikus kockázati tényezőkkel kell számolnunk, amelyek hajlamosabbá tesznek bennünket a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatára – írja a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism egyik legújabb cikke.

Mi lehet a diagnózis? Forrás: Figure1.

A hirtelen szívhalál (SCD) mindig drámai esemény, gyakran érint aktív korú felnőtteket, családfenntartókat. Magyarországon évente körülbelül 25 000 embert veszítünk el hirtelen szívhalál következtében.

Az idősödő népességben egyre nagyobb arányban fordul elő pitvarfibrilláció. Közismert, hogy ez a ritmuszavar rontja a morbiditási és mortalitási mutatókat: az átlag populációhoz képest ötszörös a stroke előfordulásának kockázata, és a pitvarfibrillációhoz társuló halálozás is kétszer magasabb. Világszerte óriási felelősség hárul az alapellátásra ezeknek a betegeknek a megfelelő kezelésével kapcsolatban.

Az American Heart Association Orlando-ban rendezett Tudományos Ülésén mutatták be azt a tanulmányt, amely szerint a magas légszennyezettséggel jellemezhető napokon az akut koronária szindrómák közül az ST elevációs miokardiális infarktus előfordulási gyakorisága nő leginkább.

A 67 éves nőbeteg (170 cm/82 kg; dohányzás nincs) kórelőzményében nőgyógyászati műtét, hypertonia (1990), normofunkciós struma nodosa, HLP, normális vesefunkciós laborleletek szerepelnek. 2004-ben EKG-n sinus ütem mellett bifasciculáris blokk (BAH + JTSZB) + normál PQ távolság, PSVT-k gyanúja miatti EPS (PSVT-t nem igazolt, gyakori balpitvari tachycardiás epizódok). 2008-ban diabetes mellitus (DMT2) kialakulása (2008), anginás panaszok miatti coronarográfia (RDA izomhíd, ép coronáriák).

A szív- és érrendszeri (CVD) megbetegedések előfordulásában nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők. A stresszre adott élettani válasz normál esetben segít a létfenntartásban, de a tartós, vagy extrém nagy stressznek igen káros hatásai lehetnek.