Kardiológia
Biztonságos-e a szexuális élet a szívbetegek számára? Új megközelítés a KiTOMI modellel
A Canadian Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent új tanulmány általánosan elterjedt tévhiteket oszlat el a szívbetegek szexuális életével kapcsolatban.
A szívroham legcsekélyebb kockázatát is kimutatja egy új teszt
Az USA-ban több mint 7 millió ember kerül sürgősségi osztályra mellkasi fájdalommal, ami olykor, bár nem minden esetben szívrohamot jelez. A The Lancet orvosi szaklapban megjelent beszámoló szerint egy új teszt képes mérsékelni a diagnózisra való várakozással járó stresszt, mivel gyors és pontos eredményt nyújt a szívroham valószínűségéről.
A Wolff-Parkinson-White szindróma és a hirtelen szívleállás kockázata
Wolf-Parkinson-White (WPW) szindróma alkalmanként előfordulhat a háziorvosi rendelőkben, és a kezelés a kezelőorvos betegséggel kapcsolatos tapasztalatától és már amennyiben jelentkeznek, a tünetektől függően eltérhet.
A CHA2DS2-VASc pontszám előre jelzi a stroke és a tromboembólia megnövekedett kockázatát
A CHA2DS2-VASc pontszám – amelyet pitvarfibrilláló betegek esetében már jelenleg is alkalmaznak a stroke és a tromboembólia megnövekedett kockázatának előrejelzésére – a szívelégtelenséggel küzdő betegek esetében ugyancsak alkalmazható lenne – állítja egy új, a Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent és ezzel egy időben a European Society of Cardiology 2015-ös konferenciáján Line Melgaard által is ismertetett tanulmány.
A váltakozó sebességű séta több kalóriát éget el
Az Ohio Állami Egyetem új kutatási eredménye szerint, ha valaki több kalóriát szeretne elégetni, gyaloglás közben időnként változtasson az iramon.
Az alacsony zsírtartalmú diéta nem hatékonyabb a többinél
A Harvard Egyetem új meta analízisének eredménye szerint a hosszú távú súlycsökkentésben az alacsony zsírtartalmú diéta nem hatékonyabb a többi, hasonló intenzitású diétánál, ezért a táplálkozási irányelveknek nem kellene az alacsony zsírtartalmú diétát hatékony testsúlycsökkentő intervencióként ajánlani.
A hét képe
Mi lehet a ritmuszavar oka? Forrás: Figure1.
Élet a halál előtt
Örvendetes, hogy hazánkban nő a születéskor várható élettartam. Az 1990-ben még 66,1 éves országos átlag, 2014-re 78,9 évre emelkedett. Nem közömbös azonban, hogy a hosszabb életet milyen állapotban, milyen aktívan töltik el az emberek, illetve hogy életük mekkora részében szorulnak esetleg segítségre.
A hét képe
Miért lesz korall színű a vizelet a Wood lámpa fényében? Forrás: Figure1.
Kardiogén stroke alacsony CHA2DS2-VASc ellenére – kik a veszélyeztetettek?
Bár non-valvuláris pitvarfibrilláció esetén a nemzetközi ajánlások egyértelműen fogalmaznak az antikoaguláns kezeléssel kapcsolatban, az alacsony CHA2DS2-VASc pontértékkel rendelkező páciensek esetében mégis gyakran rossz érzése van a terápiát indikáló orvosnak. Ennek oka, hogy sajnos ezek a statisztikailag alacsony kockázatú betegek is kardiogén stroke-t kapnak néha.
Hiperhomociszteinémia mélyvénás trombózisban szenvedő páciensekben
A VTE (vénás tromboembólia) rizikótényezőnek felmérése kiemelten fontos a páciensek további kezelése szempontjából. Az egyértelmű provokáló tényezők nélkül előforduló esetek ismétlődésének kockázata magasabb. A mélyvénás trombózis rizikó tényezői között előkelő helyet foglal el a trombofília, és nagy jelentősége van a további terápiás stratégia szempontjából is.
A hosszú munkaórák növelhetik a stroke és a szívkoszorúér-betegség esélyeit
Hetente 55, vagy ennél több munkaóra esetén növekszik a stroke kockázata. Ráadásul minél több órát dolgozunk le pluszban, annál nagyobb lesz ez a kockázatnövekedés – állapította meg egy új metaanalízis, amelyet a brit University College London kutatói tettek közzé a The Lancet online változatában. A túlórázás a szívkoszorúér-betegség esélyeit is növelte, de csak kisebb mértékben, mint amit a stroke esetében tapasztalt a kutatócsoport.
Még a középkorúak is javíthatnak szívük későbbi egészségén
A cardiovascularis egészségi állapot az életkor előrehaladtával romlik, ám egy új tanulmány echocardiográfiás leletek alapján azt állapította meg, hogy azoknál a középkorúaknál és idősebbeknél, akik képesek elérni a különböző cardiovascularis kockázati tényezők ideális kontrollját és aktív életet élnek, szignifikánsan kisebb a későbbiekben kialakuló cardiovascularis betegség valószínűsége, és idősebb korukban valószínűleg egészségesebb szív struktúrának és hatékonyabb szív funkcióknak örvendhetnek. A tanulmányt a Circulation című szakmai folyóirat szeptemberi online kiadása közölte.