A szinuszcsomó területén található sejtek változatos morfológiájúak. Lehetnek lándzsa-, pókláb- vagy pálca alakú pitvari sejtek, illetve apró kör alakú sejtek, melyek alakilag az endothelsejtekhez hasonlítanak. Egyedül az orsó- és pókláb alakú sejtek rendelkeznek a pacemaker sejtekre jellemző tipikus elektrofiziológiai jellegzetességekkel.
A legújabb, immár hazánkban is forgalomban lévő antihipertenzív gyógyszer hatásmechanizmusát és alkalmazásának előnyeit ismerteti a közlemény.
A cardiomyopathia a szív pumpafunkciójának romlását jelenti, mely a szívizom kontraktilitásának reverzibilis vagy irreverzibilis, diffúz csökkenése miatt következik be. A szívizomrostok megnyúlása, a kamrák falának elvékonyodása, a szívüregek kitágulása, a kamrai végdiasztolés nyomás növekedése játszik szerepet a pumpafunkció romlásában. A perctérfogat csökken, a vérkeringés elégtelenné válik.
A D-vitamin közismert, csont-anyagcserében betöltött szerepén kívül két másik, nem kevésbé fontos területen megfigyelt hatása a kardioprotektív és az immunregulációs hatás. Ezek ismeretében a prevencióra is kitűnő lehetőség lehet az optimális D-vitamin ellátottság fenntartása.
Az antiaritmiás gyógyszereknek jelentős mellékhatásaik lehetnek, emiatt folyamatosak az erőfeszítések az új, kedvezőbb kockázat/haszon arányú hatóanyagok kifejlesztése érdekében. A közlemény két olyan szerről számol be, melyeknek térhódítása a pitvarfibrilláció kezelésében a közeljövőben várható.
A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknél is szükség van a tartósan emelkedett vérnyomás felismerésére.
Tekintettel arra, hogy a halálos kimenetelű balesetek áldozatainak fele a helyszínen vagy szállítás közben hal meg, nagy figyelmet kell fordítani az időveszteség elkerülésére. Hozzájárul ehhez, hogy a sérült a gyógyulását leginkább befolyásoló első 60 percben legtöbbször a prehospitális ellátó kezében van. Célunk tehát a gyors és szakszerű ellátás a helyszínen.
A GRACE-score alapján történő kockázatbecslés egy gyors és egyszerű módszert biztosít a mindennapi gyakorlatban ahhoz, hogy az acut coronaria szindróma miatt érkező beteg minél hamarabb a számára legnagyobb hosszútávú hasznot jelentő ellátást kaphassa.
A sérülés okozta halálozás világszerte 10% körül van, de sok országban a vezető halálok az 5-44 év közötti korosztályban. A magas korai halálozás megközelítőleg fele a helyszínen következik be és további 30%-a a kórházi ellátás első 24 órájában. 50%-ban központi idegrendszeri sérülés, 30-50%-ban kivérzés a felelős a korai halálozásért. A tapasztalatok szerint a korai halálesetek 48%-a potenciálisan megelőzhető lenne megfelelő korai légútbiztosítással, a kritikus mellkasi sérülés, a külső vérzések, valamint a vérzéses shock adekvát ellátásával. A korai halálozás csökkentésében meghatározó az első (helyszíni) ellátás, ugyanakkor a vérzéscsillapítás lehetőségei korlátozottan alkalmazhatóak.
A troponin meghatározás mára széles körben elterjedt és a myocardialis infarctus diagnosztikájának arany standardjává vált. Diagnosztikus értéke mellett prognosztikus szerepe is egyértelmű, ugyanakkor a pozitív troponin-teszt hátterében gyakran állhatnak egyéb okok, amelyeket a klinikum és a társbetegségek értékelésével kell mérlegelni.
Esetismertetés: M.I. 49 éves férfibeteg. Felesége hív házhoz. Panasza szerint férje lábfeje erősen megfájdult, nem tud ráállni. Fizikális vizsgálattal megállapítható, hogy a jobb lábhát, ill. külső lábél hyperaemiás, melegebb tapintatú, az ellenoldalihoz képest kissé duzzadtabb. A férfi elmondja, hogy lábát trauma nem érte. Korábban nagyobb megbetegedése nem volt, gyógyszert állandó jelleggel nem szed.
A diagnosztika és a terápia rohamos fejlődése szükségessé tette a myocardialis infarctus definíciójának újraértelmezését. A cikk a kritériumok alapján a myocardialis infarctus alcsoportjait is felsorolja.
A gastrooesophagealis reflux betegség mellkasi fájdalmat provokálhat, amely megnyilvánulhat nyelőcsőégés formájában, de jelentkezhet típusos, vagy típusosnak tűnő angina pectoris képében is.