A COVID-19 világjárvány hatása a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére
Nem teljesen tisztázott, hogy a 2019-es koronavírus (COVID-19) világjárvány hogyan hatott a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) megelőzésére és kezelésére.
Nem teljesen tisztázott, hogy a 2019-es koronavírus (COVID-19) világjárvány hogyan hatott a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) megelőzésére és kezelésére.
Hatalmas mennyiségű bizonyíték jelezte a felnőttkori depresszió és az energiaanyagcsere közötti összefüggést.
A kamrai ritmuszavar (VA) és hirtelen szívhalál (SCD) kockázata az életkorral nő. A megjelenéskori életkor, az "életkori csúcs" és a potenciálisan SCD-hez vezető VA altípusa azonban különböző betegségek esetén eltérő.
A cikk célja volt áttekinteni a jelenlegi szakirodalmat a magas vérnyomással kapcsolatos úgynevezett csapat-alapú gondozási (TBC), azaz többszakmás felügyeletet biztosító beavatkozások ambuláns környezetben történő megvalósításának klinikai hatékonyságával és költséghatékonyságával kapcsolatban, és megvitatni a megvalósítással kapcsolatos kihívásokat.
A COVID-19-et gyakran társították a thrombotikus szövődmények fokozott kockázatával. A stroke megnövekedett valószínűségéről is beszámoltak, bár ennek valódi előfordulása a COVID-19-es betegeknél jelenleg nem ismert.
A pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél magasabb az ischaemiás stroke kockázata. Az azonban még mindig nem ismert, hogy a sürgősségi osztályon lévő betegek esetében az akut pitvarfibrilláció (AAF) befolyásolhatja-e az akut ischaemiás stroke (AIS) kimenetelét.
Egyetlen mellkasi röntgenfelvétel megjósolhatja egy beteg 10 évre vetített kockázatát arra, hogy szívroham vagy stroke következtében meghaljon - állítják kutatók, akik mélytanulási modelljük eredményeit az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) 2022-es éves találkozóján mutatták be.
A cukorbetegség és a prediabétesz a szív- és érrendszeri betegségek ismert kockázati tényezői, és fokozott halálozási kockázattal járnak. Nem teljesen ismert, hogy a véletlenszerűen emelkedett vércukorszintű, de cukorbetegséggel nem rendelkező betegek esetében magasabb-e a mortalitás és a kardiovaszkuláris kockázat.
A közzétett kutatások átfogó áttekintése és metaanalízise megerősíti, hogy a fiatal felnőttek (≤40 év) esetében az mRNS COVID-19 vakcinázást követően enyhén megnövekedett a miokarditisz vagy perikarditisz kockázata. Egy tanulmány elemezte a magas kockázatot és igazolta a 40 év alatti felnőtteknél előforduló ritka mellékhatást.
A nirmatrelvir/ritonavir (Paxlovid) a korai COVID-19 tüneteket mutató, nagy kockázatú betegek számára változást hozott, de jelentős kölcsönhatásokat mutat az általánosan használt szív- és érrendszeri gyógyszerekkel, figyelmeztet egy új tanulmány.
Izraelből származó új adatok további bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a szívizomgyulladás a Pfizer/BioNTech mRNS COVID-19 vakcinával történő oltás ritka mellékhatása serdülőknél - amely túlnyomórészt férfiaknál fordul elő, és jellemzően a második adag után.
Az etripamil kalciumcsatorna-blokkolót tartalmazó orrspray hatékony és biztonságos a paroxismális supraventrikuláris tachycardiában szenvedő betegeknél.
Egy tanulmány a Kawasaki-betegség klinikai jellemzőiben az idősebb és fiatalabb gyermekek között fennálló különbségeket vizsgálata. A retrospektív vizsgálat 405 Kawasaki-betegségben szenvedő gyermeket vizsgált, akiket 2015 és 2019 között vettek fel a Showa University Northern Yokohama Kórházba.