Klinikai onkológia

Egy vizsgálat során 11.346 újonnan 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált személyből álló kohorszot követtek nyomon 14 éven keresztül. Az YKL-40 (ami egy chitinase-3-szerű protein vagy humán porc glycoprotein, ami szekretálódik/expresszálódik különböző sejttípusok – makrofágok, chondrocyták, fibroblast-szerű synovialis sejtek és vascularis simaizomsejtek- által) szinteket (n = 9010) öt percentilisbe sorolták (0-33%, 34-66%, 67-90%, 91-95% és 96-100%), az összehasonlításhoz pedig folyamatosan elemezték az YKL-40 és a CRP kiindulási értékét (n = 9644) (1 SD log-emelkedésenként). A Cox-regressziós modellek értékelték az elhízással összefüggő, a gyomor-bélrendszeri, a máj-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a hólyag- és a tüdőrákkal, valamint a reproduktív szervek daganataival való összefüggéseket.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Újabb bizonyítékok támasztják alá a mesterséges intelligencia (AI) lehetséges alkalmazását a nem invazív vér biomarkerek felderítése terén. A mesterséges intelligencia közreműködésével kapott vér biomarkerek diagnosztikai értéke azonban a petefészek daganatok (OC) esetében továbbra is ellentmondásos.

Az endokrin terápia (ET) a ciklindependens kináz 4/6 gátló (CDK4/6i) szerekkel kombinálva a standard elsővonalbeli terápia a hormonreceptor-pozitív, ERBB2 (korábban HER2 vagy HER2/neu)-negatív áttétes emlődaganatban szenvedő betegek esetében. Az ET, valamint CDK4/6i kezelést követő optimális terápia a tumor progressziója esetén azonban továbbra sem tisztázott.

Az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű területein élők körében közel 60%-kal magasabb a daganatos halálozási arány, mint a gazdagabb régiókban élők körében - derül ki a Cancer Research UK (CRUK) jelentéséből. Évente 28.400 daganatos haláleset kapcsolódik a hátrányos helyzethez. A késői diagnózis és a megelőzhető kockázati tényezők, például a dohányzás, kulcsfontosságú szerepet játszottak ezekben a halálesetekben.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoportja (USPTF) a közelmúltban módosította mammográfiás szűrésre vonatkozó ajánlásait a 40-49 éves nőkre vonatkozóan, amelynek lényege, hogy “tájékozott döntéshozatal” helyett a kétévenkénti szűrés fontosságát hangsúlyozzák.

A COVID-19 világjárvány a szűréstől a nyomon követésig a daganatos betegek ellátásának minden szakaszát megzavarta; a hatások még mindig érezhetők, csaknem két évvel azután is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023. május 5-én hivatalosan bejelentette az egészségügyi vészhelyzet végét.

Azoknak a myeloma multiplexben szenvedő betegeknek, akik intravénás immunglobulin (IVIG) profilaxisban részesülnek a teclistamab kezelés során, kevesebb fertőzést kapnak el és jobb az általános túlélésük azokhoz képest, akik nem kapnak IVIG profilaxist, az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 2024-es éves találkozóján itt bemutatott új eredmények szerint.

100000 terhességből körülbelül 12,5 esetben akut leukémiát vagy agresszív limfómát állapítanak meg, ráadásul ezek előfordulása egyre gyakoribb. 1994-2013 között évente 2,7%-kal nőtt ez az arány, ami többek között a nők késői gyermekvállalásának, a diagnosztikai technikák fejlődésének, illetve az egészségügyi ellátórendszer fokozott elkötelezettségének köszönhető.

Az agyi áttétek miatt rezekción átesett betegek esetében a posztoperatív sztereotaxiás sugársebészet segíti a terület kontroll alatt tartását. Mindazonáltal a műtétet követő sugársebészet hátrányokkal jár, mint például a leptomeningeális áttétek és a radionekrózisok megnövekedett aránya. A műtét előtti besugárzás segíthet leküzdeni ezeket a problémákat.

Egy prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálat keretében a rövid-tartamú vaginalis brachyterápia (11 Gy × 2 frakció a felszínen), illetve standard kezelési módok (7 Gy × 3 frakció 0,5 cm mélységben, 6 Gy × 5 frakció a hüvely felszínén, vagy 5-5,5 Gy × 4 frakció 0,5 cm mélységben) összehasonlítása történt.

A hasnyálmirigyrák jelentős diagnosztikai kihívást jelent agresszív jellege és a korai tünetek hiánya miatt, ami késői felismeréshez és rossz prognózishoz vezet. A legfrissebb statisztikák szerint a hasnyálmirigyrák a daganatos halálozások negyedik vezető oka világszerte, és előfordulása egyre nő, különösen a magas kockázatú régiókban, például Kínában. Az olyan tényezők, mint a konkrét és megbízható szűrési markerek hiánya, valamint az általános népességben való alacsonyabb előfordulási gyakoriság, a hatékony, nagyszabású szűrést jelentős feladattá teszik, hogy értékelje a diagnosztikai technikákat, a mesterséges intelligencia integrációját, a biomarkerek felfedezését és a jövőbeli kilátások terén elért előrelépéseket.