Neurológia
Covid-19 védőoltás és Guillain-Barré szindróma? 2. rész
Nagyon körültekintő statisztikai gondolatmenet és elemzés nélkül nem engedhetjük meg, hogy elhamarkodott és tévesen megállapított asszociációk kerüljenek meghatározásra a Covid elleni védőoltást rövid időn belül követő GBS esetek előfordulását illetően.
Covid-19 védőoltás és Guillain-Barré szindróma? 1. rész
Kritikus fontosságú megérteni azoknak a ritka betegségeknek az epidemiológiáját, amelyek elkerülhetetlenül és véletlenszerűen jelentkeznek a SARS-CoV-2 elleni védőoltásokat követően, de amelyekkel kapcsolatban szinte alig vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az esetek jelentős számában az oltások okoznák őket.
Demencia gondozás. 1. rész
A demenciában szenvedő betegek palliatív ellátását egyre inkább az életminőség javításának, és az egyre előrehaladottabb stádiumú neurodegeneratív betegség számos fizikai és pszichológiai tünetei enyhítésének egy módjaként tartják számon. A daganatos megbetegedésekkel ellentétben azonban viszonylag kevés terminális állapotú, demenciában szenvedő beteg kap beutalót palliatív ellátásra.
A Covid-19 és az ischaemiás stroke
Egy közel 28 000, sürgősségi osztályról származó egészségügyi rekord feldolgozásával készült áttekintés megállapította, hogy a Covid-19 megbetegedéssel diagnosztizált betegek kevesebb, mint 2%-a szenvedett ischaemiás stroke-ot, de azoknál, akiknél ez előfordult, nagyobb volt a hosszú távú ápolás szükségességének kockázata a kórházi elbocsátást követően.
A cluster fejfájás valódi mértéke
A cluster fejfájásban szenvedő betegek kétszeres problémával állnak szemben: az orvosok nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, és ez a betegség a legsúlyosabb és a legkimerítőbb a fejfájás típusok közül. Ami azt illeti, egy, a cluster fejfájásban szenvedő betegek körében készített új felmérés azt mutatta, hogy a betegek a fájdalmat rosszabbnak ítélik meg, mint a legtöbb egyéb, fájdalmas tapasztalást az életben, ideértve többek között a szülést, a vesekövek húgyutakon történő áthaladását és a pancreatitis-t.
Hogyan lehet leállítani a benzodiazepin kezelést?
A lakosság körülbelül 4%-a használ benzodiazepineket, és a hosszabb időtartamú kezelés a rövid távú alkalmazásra vonatkozó klinikai ajánlások ellenére is gyakori.
A dexamethasone ártalmas krónikus subduralis haematomaban. 2. rész
Egy új, randomizált vizsgálat szerint úgy tűnik, hogy a krónikus subduralis haematoma esetén általánosan alkalmazott kezelés többet árt, mint amennyit használ.
A dexamethasone ártalmas krónikus subduralis haematomaban. 1. rész
Egy új, randomizált vizsgálat szerint úgy tűnik, hogy a krónikus subduralis haematoma esetén általánosan alkalmazott kezelés többet árt, mint amennyit használ.
Az orvosi kannabisz alkalmazása időskori neurológiai tünetekre. 2. rész
„A vizsgálat korlátja a retrospektív kutatási dizájn volt, valamint az, hogy a vizsgálat a tünetek enyhülése szempontjából a betegek önbevallására hagyatkozott. További randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatokra van szükség, - mondta Dr. Mechtler.
Az orvosi kannabisz alkalmazása időskori neurológiai tünetekre. 1. rész
Előzetes vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az orvosi kannabisz biztonságos és hatásos lehet az idős betegek egyes neurológiai betegségeivel összefüggő krónikus tünetek széles körének kezelésében.
Egy új Alzheimer fehérje „nagy remény” a jövőre nézve. 2. rész
Ha megpróbáljuk nyomon követni a tau-csomókat, akkor szükségünk van egy olyan biomarkerre, ami korrelál a csomókkal. Az ’MTBR-tau 243’ lehet ez a marker"- mondta Dr. Bateman. Jelenleg a tau-csomók nyomon követésének egyetlen módszere a PET-vizsgálat, ami nagyon költséges, és bonyolult berendezés szükséges az elvégzéséhez.
Egy új Alzheimer fehérje „nagy remény” a jövőre nézve. 1.rész
A tau-fehérje egy új formája pontos módszer lehet az Alzheimer-kór (AD) korai stádiumának diagnosztizálására és nyomon követésére, mely új reménnyel kecsegtet a jövőre nézve.
Egyszerű nyelvi teszt az Alzheimer-kór előrejelzésére? 2. rész
Egy mesterséges intelligencia (AI) használatával kifejlesztett egyszerű nyelvi teszt nagy pontossággal képes előre jelezni, hogy melyik normál kognitív funkciókkal rendelkező személyek esetében alakul ki Alzheimer-kór (AD), - derül ki egy új kutatásból.