Neurológia

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2024. júliusi ülésén azt javasolta, hogy ne adják meg a forgalomba hozatali engedélyt a Leqembi (lecanemab; Eisai GmbH), az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszer számára. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a Leqembi megfigyelt hatása a kognitív hanyatlás késleltetésére nem ellensúlyozza a gyógyszerrel kapcsolatos súlyos mellékhatások kockázatát, különösen az amiloiddal kapcsolatos képalkotó rendellenességek (ARIA) gyakori előfordulását, amelyek az agy duzzanatával és esetleges vérzésével járnak.

A myasthenia gravis (MG) egy autoimmun betegség, amit az acetilkolin-receptor (AChR), az izomspecifikus tirozinkináz (MuSK) és az egyre növekvő számú, extra posztszinaptikus fehérje elleni autoantitestek jellemeznek. A patogén autoantitestek csökkentik a neuromuszkuláris összeköttetések (NMJ) izomvéglemezében lévő funkcionális AChR-ek számát. Az autoimmun válasz oka ismeretlen, meghatározó azonban a tímusz rendellenessége és az immunreguláció hiánya.

A myasthenia gravis (MG) egy, a neuromuszkuláris összeköttetést érintő autoimmun betegség, amit ingadozó izomgyengeség jellemez.  Az 1950-es évek óta mind az előfordulás, mind a prevalencia folyamatos növekedése figyelhető meg. Dr. Nicholas Silvestri, a Buffalói Egyetem Jacobs Orvosi és Biomedikai Tudományok Iskolájának neurológiai tanszékének professzora válaszol néhány kérdésre ebben a témában.

Az Egyesült Államokban a szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegek többsége most tölti be, illetve hamarosan átlépi az 55 éves kort, ez a jelenség pedig változást hoz a prioritásokban, ideértve az öregedéssel foglalkozó SM-központok létrehozását, valamint az erre a növekvő betegpopulációra irányuló klinikai kísérletek arányának növelését.

Egy új multinacionális tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az anyai dohányzás a terhesség alatt vagy a szülői dohányzás összefügg a szklerózis multiplex (SZM) későbbi életkori kockázatának növekedésével. Jól ismert, hogy az aktív dohányzás az SZM kockázati tényezője, és hozzájárul a rossz prognózishoz. Keveset tudtunk azonban a szülői dohányzásról és a későbbi gyermekkori SZM kockázatáról.

Az agyhártyagyulladást a trigeminus neuralgia (TN) új kockázati tényezőjeként emelték ki a kórházi felvételek országos, propensity-matched vizsgálatában. A többváltozós elemzésben a meningitis esélye háromszor nagyobb volt a TN-nel felvett betegeknél, mint a TN nélküli, kontrollcsoportnál. Ez a ritka, krónikus fájdalomzavar az első olyan országos, populáción alapuló vizsgálat, amely azonosítja a kórházi TN-felvételek gyakoriságát az Egyesült Államokban és a TN kialakulásához hozzájáruló kockázati tényezőket.

Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.

Dr. Kathrin LaFaver neurológus (Saratoga Springsben, New York) Dr. Kim Robesonnal  ( Albany Medical Center neurológus docense, neuromuszkuláris specialista) beszélget.

A fejfájás a protonpumpa-gátlók (PPI-k) alkalmazása kapcsán előforduló mellékhatás. A közelmúltban a migrén kifejezetten a PPI-használat egy lehetséges mellékhatásaként jelent meg. Egy kutatás célja az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával feltárja a migrén és a súlyos fejfájás előfordulása, valamint a savcsökkentő terápia – beleértve a PPI-ket, a H2-receptor-antagonistákat (H2RA-kat) és a generikus savlekötőket – alkalmazása közötti összefüggést, összehasonlítsa a PPI-k és a H2RA-k okozta kockázatot, valamint felmérje, hogy a savcsökkentő terápia által befolyásolt étrendi változtatások enyhíthetik-e a kockázatot.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisának elemzése szerint a Stevens-Johnson-szindrómával (SJS)/toxikus epidermális nekrolízissel (TEN) összefüggésbe hozott leggyakoribb gyógyszerek az antiepileptikumok és a fertőzésellenes szerek voltak gyermekeknél.

Az antipszichotikumok használata demenciában szenvedő idős felnőtteknél a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a tüdőgyulladás, a törés, az akut vesekárosodás és egy sor más egészségügyi probléma jelentősen megnövekedett kockázatával hozható kapcsolatba azokkal összehasonlítva, akik nem használnak ilyen gyógyszereket, mutatta ki egy új kutatás.

Az invazív meningococcus betegség (IMB) ritka, de súlyos megbetegedés, az Egyesült Államokban a serdülők és fiatal felnőttek fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Epilepsziás embereknél (PWE) a gyanú szerint fokozottan fennáll a súlyos COVID-19 kockázata. Fontos ennek a kockázatnak a megismertetése az érintettekkel, a tervezhető egészségügyi ellátás a és gondozás érdekében is. A tanulmány készítői megvizsgálták, hogy a PWE-k esetében nagyobb-e a kockázata annak, hogy ezek a betegek COVID-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak.