Neurológia
Az öngyilkosság biomarkere?
Az öngyilkosságok száma évi több mint 48 000 halálesetre emelkedett az Egyesült Államokban. A major depressziós zavar (’major depressive disorder’; MDD) a leggyakrabban előforduló diagnózis az öngyilkosságok esetében, és az öngyilkosság kockázatának leginkább kitett személyek azonosítása sürgető kihívás.
Boldog szív szindróma: a pozitív életesemények által kiváltott Takotsubo szindróma gyakorisága, jellemzői és kimenetele
Egy multicentrikus regiszter (GEIST: ’GErman-Italian-Spanish Takotsubo’; német-olasz-spanyol Takotsubo) adatai alapján elemezte egy munkacsoport a pozitív érzelmi stresszorok előfordulásának gyakoriságát, klinikai jellegzetességeit és prognosztikai jelentőségét.
Stroke kimenetelek SLE-ben
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy több szervrendszert érintő autoimmun betegség, amelynek megjelenési formája és klinikai manifesztációja változatos. Korábbi kutatások megállapították, hogy az SLE-s betegek esetében magasabb a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke előfordulásának kockázata.
A Guillain-Barré-szindróma és a daganatok?
Az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) legfrissebb tanulmánya szerint azoknál az embereknél, akiknél bizonyos típusú daganatos megbetegedések fordulnak elő, megnőhet az újonnan kialakuló Guillain-Barré-szindróma kockázata.
Új prognosztikai marker a stroke vonatkozásában?
Az agyszövet ischaemiás stroke során kialakuló másodlagos károsodása az agyszöveti oedema, gyulladás vagy neuronális károsodás következményeként jelentkezhet, ami a szérum aminosav metabolit-szintjeinek változását eredményezi.
AZ EBV és a sclerosis multiplex kapcsolata?
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus gyulladásos demyelinizációs betegsége, melynek etiológiája ismeretlen.
Új inszomnia gyógyszer került forgalomba
Az FDA engedélyezte a kettős hatású orexin receptor antagonista (DORA); a daridorexant (Quviviq) alkalmazását inszomnia kezelésére felnőttek esetében, - jelentette be a gyógyszer gyártója, az Idorsia.
Újabb evidenciák: Tau-fehérjék és Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór (AD) esetén előforduló metabolikus agyi változások átfogó referencia-térképe erőteljes evidenciával szolgál a bioenergetikai útvonalak, a koleszterin-anyagcsere, a neuroinflammáció, az ozmoreguláció és más útvonalak módosulásait illetően, - tárták fel egy nagyméretű, multicentrikus vizsgálat eredményei.
Alvászavarok és a daganat
Úgy tűnik, hogy az alvási apnoe és az alvászavarok egyéb típusai nagyobb mértékben növelik az egyes daganattípusok, különösen a prosztatarák kockázatát, mint mások. Az összesített kockázat azonban nagyon változó lehet, és néhány alvásproblémáról kiderült, hogy a daganatos megbetegedés és a daganatos megbetegedéshez kapcsolódó halálozás alacsonyabb kockázatával állt összefüggésben, - derült ki egy cardiovascularis megbetegedésben szenvedő betegek részvételével készített nagyméretű, megfigyeléses kohorsz-vizsgálat elemzéséből.
Van kapcsolat a kávé - és teafogyasztás és a stroke és a demencia között?
Korábbi vizsgálatok már megállapították a kávé és a tea szerepét a stroke és a demencia kialakulását illetően. Keveset tudunk azonban a kávé és a tea kombinációja, illetve a stroke, a demencia és a post-stroke demencia rizikója közötti összefüggésről. Következésképpen célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk a kávé és a teafogyasztás összefüggéseit a stroke és a demencia kialakulásának kockázatával, külön-külön nézve és együttesen is.
Hatékony lehet az őssejt-transzplantáció sclerosis multiplexben? 2. rész
Egy új olasz vizsgálat arra enged következtetni, hogy az aktív, másodlagosan progresszív sclerosis multiplex (SM) kezelésére alkalmazott autológ hemopoetikus őssejt transzplantáció (AHSCT) jobb kimenetelekkel járt együtt, mint más immunterápiák.
Hatékony lehet az őssejt-transzplantáció sclerosis multiplexben? 1. rész
Egy új olasz vizsgálat arra enged következtetni, hogy az aktív, másodlagosan progresszív sclerosis multiplex (SM) kezelésére alkalmazott autológ hemopoetikus őssejt transzplantáció (AHSCT) jobb kimenetelekkel járt együtt, mint más immunterápiák.
Árthat-e hosszútávon az opioid-túladagolás? 1. rész
Az opioid-túladagolás rendszerint nem halálos kimenetelű, azonban számos vizsgálat összegző eredménye arra enged következtetni, hogy mindez hosszú távú hatást gyakorolhat a kognitív funkciókra, valószínűsíthetően a légzésdepresszióból eredő hypoxia következtében.