Egyes tanulmányok a stroke előfordulásának növekedéséről számoltak be a fiatalabb korosztályban (<55 év), de gyakran csak adminisztratív adatokra támaszkodtak, és több, az elismert stroke-ot vizsgáló, populáción alapuló tanulmányra van szükség.
Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban van egy 3. fázisú klinikai kutatás a glioblasztómás (GBM) betegeknél az egyidejű kemoradiáció és a tumor kezelési mezők (TTFields) potenciális előnyeit vizsgálja, az alábbi narratív áttekintés szolgál az ezen megközelítést támogató jelenlegi bizonyítékokra.
Egy új, viselhető eszköz nagy pontossággal érzékeli a látási zavarok különböző típusait, amelyek végül a legtöbb szklerózis multiplexes (SM) beteget érintik.
Annak ellenére, hogy a D-vitamin-hiány a demencia előfordulásával összefüggésbe hozható, a pótlásának a szerepe nem egyértelmű. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a D-vitamin-pótlás és a demencia előfordulása közötti összefüggéseket a Nemzeti Alzheimer Koordinációs Központ 12.388 demenciamentes személyénél.
Korábbi tanulmányok a pioglitazon demenciát védő hatásáról számoltak be 2-es típusú diabetes mellitusos (DM) betegeknél. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a pioglitazon csökkenti az elsődleges és a recidiváló stroke kockázatát is.
Bár a betegek részvétele a kezelési döntésekben fontos a preferenciáknak megfelelő ellátás biztosítása szempontjából, nagyrészt ismeretlen, hogy a kognitív károsodás hogyan befolyásolja a kezelési preferenciákat.
A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) hatékonysága és biztonságossága a trombotikus antifoszfolipid szindrómában szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos.
A COVID-19-et gyakran társították a thrombotikus szövődmények fokozott kockázatával. A stroke megnövekedett valószínűségéről is beszámoltak, bár ennek valódi előfordulása a COVID-19-es betegeknél jelenleg nem ismert.
A pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél magasabb az ischaemiás stroke kockázata. Az azonban még mindig nem ismert, hogy a sürgősségi osztályon lévő betegek esetében az akut pitvarfibrilláció (AAF) befolyásolhatja-e az akut ischaemiás stroke (AIS) kimenetelét.
Egy új tanulmány alátámasztja azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjének változásai már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt bekövetkeznek.
A vérszegénység gyakori, kezelhető állapot aneurizmás subarachnoidealis vérzésben (SAH) szenvedő betegeknél, és ami rossz kimenetelű betegséggel hozható összefüggésbe.
Összességében jó híreket tartalmaz egy nagyszabású elemzés, amely azt vizsgálta, hogy az anya COVID-19 fertőzése vagy a világjárvány idején történő szülése befolyásolhatja-e a baba agyának fejlődését.
Egyes ritka genetikai betegségek kezelése a közelmúlt új, különleges, géntechnológiai eljárásainak kifejlesztésével vált elérhetővé és egyáltalán lehetségessé. Azonban sok betegnek, illetve hozzátartozónak (csecsemő-, vagy kisgyermekkorban a szülőknek) nagy kérdés kezdetben: szabad-e, vállalható-e egy ennyire új technológiát alkalmazó kezelés alkalmazása, nem okoz-e több kárt, mint hasznot?