A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) hatékonysága és biztonságossága a trombotikus antifoszfolipid szindrómában szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos.
A COVID-19-et gyakran társították a thrombotikus szövődmények fokozott kockázatával. A stroke megnövekedett valószínűségéről is beszámoltak, bár ennek valódi előfordulása a COVID-19-es betegeknél jelenleg nem ismert.
A pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél magasabb az ischaemiás stroke kockázata. Az azonban még mindig nem ismert, hogy a sürgősségi osztályon lévő betegek esetében az akut pitvarfibrilláció (AAF) befolyásolhatja-e az akut ischaemiás stroke (AIS) kimenetelét.
Egy új tanulmány alátámasztja azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjének változásai már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt bekövetkeznek.
A vérszegénység gyakori, kezelhető állapot aneurizmás subarachnoidealis vérzésben (SAH) szenvedő betegeknél, és ami rossz kimenetelű betegséggel hozható összefüggésbe.
Összességében jó híreket tartalmaz egy nagyszabású elemzés, amely azt vizsgálta, hogy az anya COVID-19 fertőzése vagy a világjárvány idején történő szülése befolyásolhatja-e a baba agyának fejlődését.
Egyes ritka genetikai betegségek kezelése a közelmúlt új, különleges, géntechnológiai eljárásainak kifejlesztésével vált elérhetővé és egyáltalán lehetségessé. Azonban sok betegnek, illetve hozzátartozónak (csecsemő-, vagy kisgyermekkorban a szülőknek) nagy kérdés kezdetben: szabad-e, vállalható-e egy ennyire új technológiát alkalmazó kezelés alkalmazása, nem okoz-e több kárt, mint hasznot?
A statinterápia hatékony az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, és széles körben írják fel, de továbbra is fennállnak olyan aggodalmak, hogy a statinterápia gyakran okozhat izomfájdalmat vagy izomgyengeséget.
SAN DIEGO - Az akut COVID-19 fertőzésből való felépülés után is egyes betegeknél elhúzódó vagy akár hosszú távú tünetek jelentkeznek, amelyek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Ezen tünetek közül néhány neurológiai jellegű: fejfájás, agyi köd, kognitív zavar, íz- vagy szaglásvesztés, agyi érrendszeri szövődmények, például stroke.
Az övsömört a varicella zoster vírus reaktiválódása okozza. A zoster vírus hozzájárulhat a demencia kialakulásához neuroinflammáció, agyi vaszkulopátia vagy közvetlen idegi károsodás révén, az epidemiológiai bizonyítékok azonban korlátozottak.
A Covid-19 megbetegedés esetében gyakoriak a neurológiai tünetek, a központi idegrendszer (CNS) patogenezise azonban nem egyértelmű, és a vírus RNS-e ritkán detektálható a cerebrospinális folyadékban (CSF; liquor).
Az öngyilkosságok száma évi több mint 48 000 halálesetre emelkedett az Egyesült Államokban. A major depressziós zavar (’major depressive disorder’; MDD) a leggyakrabban előforduló diagnózis az öngyilkosságok esetében, és az öngyilkosság kockázatának leginkább kitett személyek azonosítása sürgető kihívás.
Egy multicentrikus regiszter (GEIST: ’GErman-Italian-Spanish Takotsubo’; német-olasz-spanyol Takotsubo) adatai alapján elemezte egy munkacsoport a pozitív érzelmi stresszorok előfordulásának gyakoriságát, klinikai jellegzetességeit és prognosztikai jelentőségét.