Szakma

Antibiotikum-asszociált colitis: régről ismert kórokozó új megvilágításban 1.

A Clostridium difficile fertőzések hátterének több, mint 90%-ában antibiotikum kezelés szerepel, az aminoglikozidokat kivéve gyakorlatilag az összes antibiotikum használata rizikó tényezőként említhető. Az időben történő felismerés, és a megfelelő kezelés életmentő lehet. A betegség kivizsgálásának menete, a kezelési stratégia finomodott, előírásaink, útmutatóink nem mindig egységesek. Az irodalom áttekintésével ebben szeretnék iránymutató segítséget adni.

2010.06.30. Infektológia

Hongkongi sertésekben génkicserélődés történt a H1N1 vírusban

A H1N1 vírus csendben terjed a hongkongi sertések között és más vírusok génjeivel cserélődik ki génállománya. Kutatók szerint ennek a felismerésnek oda kell vezetni, hogy a sertések körében sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a betegség terjedésének, még mielőtt új vírusok jelennek meg és kezdenek el megfertőzni embereket is.

2010.06.29. Infektológia

Gastrooesophagealis reflux és a pulmonalis fibrózis

Az idiopátiás tüdő fibrózis egy krónikus tüdőbetegség, melynek túlélése a diagnózist követően 2-3 év között van. Az okát egyértelműen nem tudjuk, és a legfontosabb gond az, hogy nincs hatékony kezelése. Az utóbbi időben merült fel krónikus tünetmentes mikroaspiráció kóroki szerepe, akár kiváltó, akár súlyosbító faktorként.

Öngyilkos gyilkosok 6. - Konklúziók

A homicidium-szuicidium (H+S) általános kifejezés arra a jelenségre, amikor ugyanazon személy homicidiumot, majd utána szuicidiumot követ el. A jelenség megértésének fontossága több okból is sürgető. Egyrészt, mert a leggyakrabban partnerkapcsolatban vagy családon belül történik. Másrészt, mivel általában több áldozata van, ezért sok emberre gyakorol jelentős érzelmi hatást. Mindezek ellenére bár külön a homicidiummal és a szuicidiummal sok kutatás foglalkozik, a H-S jelenségéről sokkal kevesebb tudásunk van. Ezeket foglalta össze Marieke Liem áttekintő tanulmányában.

2010.06.28. Pszichiátria

Prosztatarák XXI. – kockázatbecslés 2.

A T stádium - a daganat kiterjedése, nagysága, környezethez való viszonya – fontos szerepe érthető a kockázatbecslésben, hiszen a prosztatára lokalizált (1-2 stádiumú) daganatok jó prognózisúak, potenciális kuratív kezelést (prosztatektómia, sugárterápia) tesznek lehetővé. A 3-4 stádiumú, prosztata tokot áttörő tumorok esetében azonban erre általában nincs lehetőség.

Változott -e a seminoma kezelési stratégiája? Mennyire gyógyítható a heredaganat?

2010 június elején került megrendezésre Chicagoban az ASCO (American Society of Clinical Oncology) éves szakmai kongresszusa, ahol áttekintették a szolid daganatok diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatos legújabb eredményeket. A heredaganat a jól kezelhető daganatok közé tartozik, kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az onkológia „siker-sztorija” is lehet.