Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A nyílt-zugú glaukóma (OAG) és a korai Alzheimer-kór (EOAD) közötti összefüggés továbbra sem tisztázott. Egy esettanulmányt végeztek egy japán országos adminisztratív kórtörténeti adatbázis felhasználásával. Az Alzheimer-kórral (AD) diagnosztizált, AD-gyógyszert szedő 40–64 év közötti személyeket EOAD-eseteknek (n = 2344) definiálták. A referencia dátum az első AD gyógyszer felírása volt. A kontrollokat (n = 9376) kockázati mintavétellel 4:1 arányban illesztették az esetekhez életkor és nem szerint. Az OAG expozíciót a referencia dátum előtt ≥12 hónappal fennálló diagnózisként határozták meg.
Az affektív rendellenességek a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozási zavaraival és az alvás szerkezetének változásaival állnak összefüggésben. Mind a HPA, mind az alvás cirkadián ritmusú, így a fény és a sötétség hatással van rájuk. Meglepő módon a nappali fénynek való alacsony kitettség – amit „biológiai sötétségben élésnek” nevezünk – hatása nagyrészt még feltáratlan. Az egészséges városi lakosok rendkívül alacsony fényintenzitásnak vannak kitéve, ami depresszió-szerű alvási mintázatokkal jár együtt. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az alacsony fényintenzitásnak való kitettség miként befolyásolja a depresszióval kapcsolatos markereket egészséges személyekben.
Új adatok szerint napi 5000 lépésnél valamivel több lépés lassíthatja a preklinikai Alzheimer-kór (AD) előrehaladását azáltal, hogy lassítja a tau fehérje felhalmozódását az agyban, ami valószínűleg elérhetőbb tevékenységi célt jelent a mozgásszegény időskorúak számára.
A fejfájás továbbra is világszerte a leggyakoribb és legmegterhelőbb betegségek közé tartozik, világszerte 2,9 milliárd embert, azaz szinte minden harmadik embert érint, és 2023-ban a hatodik helyen áll az egészségromlás összes okai között – derül ki egy új elemzésből.
A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.
A pszichózisban szenvedő egyének akár fele is gyermek- és serdülőkori pszichiátriai ellátásban részesült a gyermekkor valamelyik fázisában, ami rámutat arra, hogy ezeken a szolgáltatásokon belül jelentős lehetőségek rejlenek a megelőzésre, ha hatékony megelőző beavatkozást azonosítanának. A szerzők azt a hipotézist állították fel, hogy a doxyciklinnek, egy feltételezett neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkező antibiotikumnak kitett serdülőkori pszichiátriai betegeknél alacsonyabb a skizofrénia kialakulásának kockázata.
A demenciában szenvedő emberek akár fele is tapasztalhat nyugtalanságot és agressziót a betegség lefolyása során. Bár az első vonalbeli kezelési stratégiákként nem gyógyszeres beavatkozásokat alkalmaznak, súlyos esetekben antipszichotikumok alkalmazása lehet indokolt. Az antipszichotikumok egyik fő mellékhatása demenciában a stroke; a risperidon hatásának mechanizmusát preklinikai vizsgálatokban a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) biológiai útvonalaihoz kötötték. Egy vizsgálat a risperidonnal összefüggő stroke kockázatát értékelte a stroke és CVD előzmények alapján meghatározott különböző betegcsoportokban.
Egy új retrospektív kohorsz tanulmány igazolta, hogy a narkolepszia nem járt együtt a mortalitási kockázat növekedésével azokkal összehasonlítva, akik nem szenvedtek ebben a betegségben, még a pszichiátriai komorbiditásokkal küzdő betegek körében sem. Az eredmények mind a bármely okból bekövetkezett mortalitásra, mind pedig a bizonyos okokból, például balesetekből vagy öngyilkosságokból bekövetkezett mortalitásra vonatkoztak, ami a kutatók szerint ellentmond a korábbi eredményeknek.
Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.
Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.
Egy új retrospektív kohort tanulmány kimutatta: az elsődleges fejfájás mind a férfiak, mind a nők esetében 38%-kal növelte a depresszió kockázatát, míg a tenziós típusú fejfájás (TTH) jelentősen növelte az öngyilkosság rizikóját – de csak a férfiak esetében.
A fertőzés a skizofréniás betegek vezető természetes halálozási oka, és az antipszichotikumok alkalmazása összefüggésbe hozható a fertőzések kockázatának növekedésével. Egy tanulmány a clozapine alkalmazásának és a különböző fertőző betegségek előfordulásának összefüggéseit vizsgálta.