A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.
Az epilepsziás nők terhessége kedvezőtlen perinatális kimenetellel hozható összefüggésbe, de továbbra is vita van arról, hogy az epilepszia vagy a prenatális epilepszia elleni gyógyszeres kezelés (ASM), vagy mindkettő szerepet játszik-e benne. E vizsgálat célja az anyai epilepszia és a perinatális kimenetelek közötti kapcsolat értékelése, valamint a prenatális ASM-expozíció szerepének feltárása volt.
Sok daganatban szenvedő túlélőnek nagyfokú szorongásos és pszichoszociális tünetek vannak. E problémák kezelésére két elme-test beavatkozás is létezik, a Mindfulness-alapú rákgyógyítás (MBCR) és a Tai Chi/Qigong (TCQ). Bár mindkét beavatkozás hatékonyságot mutat a szokásos ellátáshoz képest, még soha nem vizsgálták őket együtt.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Korlátozott számban, de készültek vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin vagy az omega-3 zsírsavak (n-3 FA-k) pótlása előnyös lehet-e a telomerek fenntartása szempontjából - a nagy, randomizált klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok azonban hiányoznak.
Egy 313 vizsgálatot felölelő meta-analízis szerint a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k), a serotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) és az alfa-2-delta ligandumok szerény hatékonyságot nyújtanak a neuropátiás fájdalom kezelésére, és első vonalbeli kezelésként ajánlottak. Másodvonalbeli kezelésként 8%-os kapszaicin tapaszokat, kapszaicin krémet és 5%-os lidokain tapaszokat, harmadvonalbeli kezelésként pedig A-típusú botulinum toxint, ismétlődő transzkraniális mágneses stimulációt (rTMS) és opioidokat javasoltak.
A szisztémás lupus erythematosis (SLE) neurológiai érintettsége komoly kihívást jelent, és hatással van a betegek morbiditására, mortalitására, illetve életminőségére.
Az április 11-i Nemzetközi Parkinson-nap kapcsán több betegszervezet, köztük a belga Parkili és az Action Parkinson nonprofit egyesületek az AbbVie-vel partnerségben elindították a „Kutyák a Parkinson-kórosokért” kampányt. Ez a kezdeményezés, ami különböző belga városokban szervez kutyasétáltató rendezvényeket, a Parkinson-kórban érintettek támogatását tűzte ki célul.
Köztudott, hogy a szaglás károsodása gyakran összefügg a kognitív hanyatlással, és az Alzheimer-kórhoz hasonló, neurodegeneratív megbetegedések korai indikátoraként szolgálhat. Az agy egészségét mérő AROMHA teszt (ABHT) - amiben a páciensek különböző kártyákra helyezett szagcímkéket szagolnak - a szagok azonosításának, megkülönböztetésének, illetve emlékezetének képességét vizsgálja. A tesztelés során az enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedő felnőttek alacsonyabb pontszámot értek el, mint a normál kognitív funkciót mutató felnőttek.
Az újszülöttkori invazív B típusú Streptococcus fertőzés (iGBS) növeli a pszichiátriai zavarok kockázatát egészen serdülőkorig. A pszichiátriai zavarok kockázata magasabb volt az agyhártyagyulladásban szenvedő gyermekek körében, mint szepszisben. A megnövekedett kockázattal járó zavarok közé tartozott a szorongás, a kényszerbetegség, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar. A koraszülés, a terhességi diabétesz és az anya alacsony iskolázottsága tovább növelte a pszichiátriai zavarok kockázatát.
Új kutatások szerint az övsömör elleni Zostavax oltóanyag védelmet nyújthat a demencia ellen, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az idegrendszerre ható vírusok hozzájárulhatnak a neurodegenerációhoz. A tanulmány, ami egy egyedülálló walesi vakcina bevezetési politikát használt ki, és több mint 280.000 idősebb felnőtt egészségügyi adatait elemezte, kimutatta, hogy az élő, legyengített vírust tartalmazó vakcina beadása 7 év alatt mintegy ötödével csökkentette a demencia kialakulásának valószínűségét.
A környezeti mikroműanyagok és nanoplasztikák (MNP-k) növekvő globális koncentrációja aggodalomra ad okot az emberek kitettsége, illetve egészségi állapotuk alakulása miatt.
E tanulmány célja az volt, hogy összehasonlítsa a mentális társbetegségek gyakoriságát az obstruktív alvási apnoéval (OSA) járó és azzal nem járó kórházi kezelések között, és elemezze e mentális társbetegségek és az OSA-t potenciálisan erősítő, módosítható kockázati tényezők kapcsolatát.