Új adatok szerint napi 5000 lépésnél valamivel több lépés lassíthatja a preklinikai Alzheimer-kór (AD) előrehaladását azáltal, hogy lassítja a tau fehérje felhalmozódását az agyban, ami valószínűleg elérhetőbb tevékenységi célt jelent a mozgásszegény időskorúak számára.
A fejfájás továbbra is világszerte a leggyakoribb és legmegterhelőbb betegségek közé tartozik, világszerte 2,9 milliárd embert, azaz szinte minden harmadik embert érint, és 2023-ban a hatodik helyen áll az egészségromlás összes okai között – derül ki egy új elemzésből.
A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.
A pszichózisban szenvedő egyének akár fele is gyermek- és serdülőkori pszichiátriai ellátásban részesült a gyermekkor valamelyik fázisában, ami rámutat arra, hogy ezeken a szolgáltatásokon belül jelentős lehetőségek rejlenek a megelőzésre, ha hatékony megelőző beavatkozást azonosítanának. A szerzők azt a hipotézist állították fel, hogy a doxyciklinnek, egy feltételezett neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkező antibiotikumnak kitett serdülőkori pszichiátriai betegeknél alacsonyabb a skizofrénia kialakulásának kockázata.
A demenciában szenvedő emberek akár fele is tapasztalhat nyugtalanságot és agressziót a betegség lefolyása során. Bár az első vonalbeli kezelési stratégiákként nem gyógyszeres beavatkozásokat alkalmaznak, súlyos esetekben antipszichotikumok alkalmazása lehet indokolt. Az antipszichotikumok egyik fő mellékhatása demenciában a stroke; a risperidon hatásának mechanizmusát preklinikai vizsgálatokban a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) biológiai útvonalaihoz kötötték. Egy vizsgálat a risperidonnal összefüggő stroke kockázatát értékelte a stroke és CVD előzmények alapján meghatározott különböző betegcsoportokban.
Egy új retrospektív kohorsz tanulmány igazolta, hogy a narkolepszia nem járt együtt a mortalitási kockázat növekedésével azokkal összehasonlítva, akik nem szenvedtek ebben a betegségben, még a pszichiátriai komorbiditásokkal küzdő betegek körében sem. Az eredmények mind a bármely okból bekövetkezett mortalitásra, mind pedig a bizonyos okokból, például balesetekből vagy öngyilkosságokból bekövetkezett mortalitásra vonatkoztak, ami a kutatók szerint ellentmond a korábbi eredményeknek.
Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.
Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.
Egy új retrospektív kohort tanulmány kimutatta: az elsődleges fejfájás mind a férfiak, mind a nők esetében 38%-kal növelte a depresszió kockázatát, míg a tenziós típusú fejfájás (TTH) jelentősen növelte az öngyilkosság rizikóját – de csak a férfiak esetében.
A fertőzés a skizofréniás betegek vezető természetes halálozási oka, és az antipszichotikumok alkalmazása összefüggésbe hozható a fertőzések kockázatának növekedésével. Egy tanulmány a clozapine alkalmazásának és a különböző fertőző betegségek előfordulásának összefüggéseit vizsgálta.
A Global Mind Project szerint azon 13 év alattiaknál, akik okostelefonnal rendelkeznek, ez szignifikánsan rosszabb mentális egészségi állapothoz vezet a fiatal felnőttkorban.
Az okostelefonok, illetve a közösségi média használatának globális térnyerése drámai módon átalakította a gyermekkort és a serdülőkor időszakát, az algoritmusok által meghatározott digitális környezetek pedig egyre inkább befolyásolják a fiatalok képességeit és viselkedését.
Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.