MRI felvételeket elemző vizsgálat során az obstruktív alvási apnoéban szenvedő gyermekek szürkeállomány-volumene a kognitív képességeket és kedélyállapotot befolyásoló agyterületeken jelentősen kisebb volt, mint a vizsgált egészséges gyermekeké.
Egy nagy esetszámú obszervációs vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a COPD-ben szenvedő betegek esetében az antipszichotikumok dózisfüggő kapcsolatban állnak a légzéselégtelenséggel.
A Pediatrics szakfolyóirat februári online kiadásában megjelent egy svéd kutatók által készített tanulmány, mely szerint a coeliakiás családi kórtörténettel terhelt, szorongásos tüneteket vagy agresszív magatartást, illetve egyéb viselkedési problémákat mutató gyermekeket érdemes a coeliakia irányában kivizsgálni.
Egy pilot tanulmány eredménye szerint az olyan egyszerű tevékenységek gyakorlása, mint a zenehallgatás vagy a meditáció visszafordíthatja a szubjektív kognitív hanyatlást (subjective cognitive decline - SCD) tapasztaló felnőttek korai memóriaromlását.
Az idősebbeknek gyakran írnak fel antipszichotikumokat, amelyek számos jól ismert mellékhatással járnak.
A marihuána gyógyászati vagy akár rekreációs célra történő használatának törvényi engedélyezését az USA-ban egyre többen támogatják, ám nagyon kevés randomizált kontrollált vizsgálatból származó bizonyíték áll rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a marihuána valóban gyógyszerként hat.
Az anyai halálozások leginkább a postpartum időszakban történnek. Egy új kutatás szerint leggyakrabban az anya önveszélyes viselkedése (öngyilkosság vagy gyógyszer túladagolás) válik végzetessé.
Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága korábban nem látott módon emelkedik, így nem csak az ellátási kapacitás növelésére lenne szükség, hanem fontos volna a megelőzés megerősítése is.
A Nature című tudományos folyóirat szeptemberi kiadása beszámolt az aducanumab nevű gyógyszerrel folytatott vizsgálatok eredményeiről, melyek szerint a gyógyszer igen hatékonyan távolítja el az agyban lerakódott amyloid plakkokat.
Becslések szerint 2015-ben a demenciában szenvedők száma globális szinten elérte a 46,8 milliót, és számuk 20 évenként előreláthatólag megduplázódik, ami azt jelenti, hogy 2030-ra 74,7 millió, 2050-re pedig 131,5 millió demens ember él majd a Földön.
A kezeletlen inszomnia számos testi és lelki betegség kockázatát növeli, rontja az életminőséget, a fizikai és szellemi teljesítményt, a munkahelyi és iskolai eredményességet, és általában kedvezőtlenül befolyásolja a morbiditást és a mortalitást.
Az álmatlanság kezelésének igénye valószínűleg egyidős az emberiséggel. Míg a huszadik század első felét a barbiturátok, a második felét a benzodiazepinek uralták, a huszonegyedik század modern készítményei a nem benzodiazepin altatók, más néven „Z”-szerek – zolpidem, zolpiclon, zaleplon. Az egyes hatóanyagok klinikai hasznának értékeléséhez, az előnyök és kockázatok összevetéséhez az alvás fiziológiájára gyakorolt hatásukat is figyelembe kell venni.
Az alvászavar alapvetően egy klinikai diagnózis, amellyel kapcsolatban az első feladat a háttérben meghúzódó komorbiditások feltérképezése.