Pszichiátria
Az iskola utáni testedzés javítja a gyermekek kognitív teljesítményét
Egy új tanulmány szerint az iskola után folytatott legalább 60 percnyi fizikai aktivitás nem csak a gyermek fizikai egészségének kedvez, hanem a kognitív funkciókat is javítja. Az Illinois Egyetem kutatóinak Charles Hillman vezetésével folytatott tanulmányát a Pediatrics szakmai folyóirat közölte.
A teljes tüneti remisszió jelentősége a major depresszió kezelésében
A major depresszió igen gyakori kórkép, és gyakran vezet funkcionális inszufficienciához. Az első epizód általában a 20-as, 30-as életévekben kezdődik, felnőttkorban két-háromszor gyakoribb nőkben, mint férfiakban.
Minél magasabb a dohánytermékeket sújtó adó, annál alacsonyabb az öngyilkosságok aránya
A Washington Egyetem kutatói új tanulmányukban kapcsolatot találtak az öngyilkosságok aránya és a dohánytermékekre kivetett adó illetve a dohányzással kapcsolatos politika között.
Reziduális tünetek jelentősége a major depresszió kezelésében
A major depresszió kezelése során a remisszió a klinikai tünetek csökkenését vagy megszűnését jelenti. A hangulatzavarok terápiája során a teljes remisszió elérése a cél.
Egyetlen adag antidepresszáns órákon belül megváltoztatja az agyat
Széles körben elterjedt nézet, hogy az antidepresszánsok 4-6 hét folyamatos, rendszeres adagolás után fejtik ki hatásukat. Azonban egy új tanulmány szerint egyetlen dózis is képes szignifikáns változásokat előidézni az agyban, méghozzá órákon belül. A Max Planck Institute kutatóinak tanulmányáét a Current Biology szakmai folyóirat közölte.
Az ADHD stimulánsok nem befolyásolják a magasságot
A Pediatrics szakmai folyóirat szeptemberi kiadásában megjelent új tanulmány eredményei alapján úgy tűnik, hogy sem a figyelemhiányos/hiperaktivitás betegség (ADHD), sem a kezelésére használt gyógyszerek nem állnak összefüggésben a gyermek növekedésével vagy felnőttkori testalkatával.
A marihuána egyik összetevője lehet az Alzheimer-kór új gyógyszere?
A Journal of Alzheimer’ Disease szakmai folyóiratban megjelent előzetes kutatási eredmények szerint rendkívül kis mennyiségben a marihuána hatóanyaga, a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) újszerű és működőképes terápiás lehetőséget nyújthat az Alzheimer-kór kezelésére.
A suicidium veszély felismerése és az intervenció lehetőségei – fókuszban a családorvos szerepe (3. rész)
Jelen cikkben az öngyilkosság rizikófaktorait és a suicidium szempontjából protektív tényezőket tekintjük át a befolyásolhatóság fényében.
Robin Williams halála a fehér férfiak fokozott szuicid hajlamára hívja fel a figyelmet
Szakértők szerint a 63 éves színész közelmúltban bekövetkezett tragikus halála is arra figyelmeztet, hogy az öngyilkosság, különösen a középkorú, fehér férfiak között igen elterjedt.
A suicidium veszély felismerése és az intervenció lehetőségei – fókuszban a családorvos szerepe - 2. rész
A befejezett öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet/kísérletezés egymással szoros összefüggésben állnak, habár kiemelhetők bizonyos, az adott csoportra vonatkozó jellegzetességek. Pl. a befejezett öngyilkosság gyakoribb férfiakban, a suicidium áldozatok 65-75%-a férfi. Férfiak körében gyakoribb a violens suicidium, pl. önakasztás, magasból leugrás, lőfegyver használata, a befejezett suicidium nagyobb arányához a violens módszer választás nagyban hozzájárul.
A suicidium veszély felismerése és az intervenció lehetőségei – fókuszban a családorvos szerepe
Az öngyilkosság jellegzetesen humán jelenség, eltérő gyakorisággal minden kultúrában és korban előfordul. Általánosságban elmondható, hogy pszichológiai, szociokulturális és biológiai tényezők komplex interakciója alkotja az etiológiai hátteret. Cikksorozatunkban a suicidium epidemiológiájáról, rizikófaktorairól, krízisparadigmában történő értelmezéséről, az öngyilkossági rizikó felismeréséről, az intervenció lehetőségeiről lesz szó, különös figyelemmel az alapellátásban dolgozók, ezen belül a családorvosok szerepéről.
Újabb információk a demencia és az étrend kapcsolatáról
Az Amerikai Neurológus Szövetség 2014-es értekezletén a Medscape Richard S. Isaacsont New York-i Weill Cornell Orvosi Egyetem docensét és Dr. Hilary P. Glazert a Miami Miller Orvosi Egyetem Neurológiai tanszékének rezidensét kérdezte új tanulmányukról, mely a mediterrán diéta demencia kockázatára gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálta.
A nem cöliákiás gluténérzékenyeknél a glutén depressziót okozhat
A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy sok, nem cöliákiás gluténérzékeny (NCGS) betegnél a gasztrointesztinális tünetek gluténmentes diéta (GFD) mellet is fennmaradnak, de a betegek folytatják a gluténmentes étkezést, mivel saját bevallásuk szerint „jobban érzik magukat”.