Pszichiátria

A Pennsylvania Állami Orvostudományi Egyetem előrehaladott rákban szenvedő betegek kis csoportjánál megállapította, hogy a haldoklóknál alkalmazott orvosi döntések megismerését szolgáló online eszköz és a beteg halállal kapcsolatos döntéseit tartalmazó előre megfogalmazott nyilatkozata nem okoz pszichés distresszt. A tanulmányt a Journal of Pain and Symptom Management szakmai folyóirat online kiadása közölte.

Korábbi vizsgálatok már rávilágítottak a szerotonin transzporter gén (5HTTLPR) és az affektív kórképek közötti összefüggésre, Gonda, Juhász és Rihmer 2005-ben közzétett vizsgálatában ugyanakkor az egészséges populációban fellelhető depresszív vonások, szubklinikus depressziós tünetek, ill. a fent említett gén polimorfizmusának kapcsolatát elemezték. Az s allélt hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Zung Depresszió Skálán, ill. a szomatikus-vegetatív tüneti alskálán is, a szubklinikus depresszió és a génpolimorfizmus közötti szoros asszociációt pedig a depresszió fizikális tünetei hordozzák.

A szerotonin neurotranszmisszió eltérései központi szerepet játszanak a depressziós kórképek pathofiziológiájában. Az affektív kórképek genetikai meghatározottságát is számos adat támasztja alá. Újabb kutatások a szerotonin transzporter gén promóter régiójának funkcionális polimorfizmusa (5HTTLPR) és a major depresszív kórképek közötti szoros összefüggésre mutatnak rá.

Mindannyian tudjuk, hogy a psziché hat a testünkre, a tüneteinkre. Bármely krónikus betegség tünetgazdagabbá válik pszichés egyensúlyvesztés esetén. A pszichogén betegség kimondása nagyon nehéz, bizonyos merészséget igényel, hisz tünet mindig van, laboratóriumi eltérést bárkinél találhatunk, organikus okot feltételezni könnyű. A diagnózist általában kizárásos alapon állítjuk föl, hisz a tünet hátterében nem igazolható szervi eltérés. Például a köhögés ilyenkor nappalra korlátozódik, alvás közben nem köhög a gyermek.

Akiskal, Benazzi, Perugi és Rihmer 2005-ben publikált cikkükben arra keresik a választ, hogy az agitált depresszió az unipoláris vagy a bipoláris affektív spektrum része, ill. foglalkoznak azzal a sokat vitatott kérdéssel, miszerint az antidepresszívumok növelik-e a suicidium rizikót. Jelen cikkben 2005-ben publikált kutatásuk fő megállapításait tekintjük át.

Az agitált depresszió nozológiája egyelőre nem teljesen tisztázott, egyesek szerint az unipoláris, mások szerint a bipoláris spektrum része, felmerült azonban, hogy egy kevert állapotot reprezentál. Hasonló volumenű ellentmondások keringenek az antidepresszívumok suicidium rizikót növelő potenciáljával kapcsolatban.

A major depresszió gyakori reziduális tünetei a nappali álmosság és fáradékonyság, melyek gyakran együttesen fordulnak elő az insomniával. Jelen cikkben a fáradékonyság etiológiai hátterét és kezelési lehetőségeit tekintjük át.

Az emberek nagy részénél jelentkezik életük folyamán valamilyen típusú alvászavar. Az alvászavar lehet szubjektív tünet, ilyenkor az alvás elégtelen („keveset aludtam” típusú alvás), rossz minőségű („rosszul aludtam” típus), vagy takarhat rossz álmokat. Az alvászavar másrészt lehet objektivizálható, ilyenkor az elalvás, az átalvás vagy az ébredés fázisa érintett. Az alvászavarok etiológiájukat tekintve lehetnek primerek, más mentális zavarhoz (pl. depresszióhoz, bipoláris zavarhoz, szorongásos kórképekhez, demenciához) társulók, testi betegség következtében kialakulók, ill. szerhasználattal (alkohol, drog, gyógyszerabusussal) összefüggőek. Jelen cikkben a depresszióhoz társuló insomnia jelentőségéről szólunk.

A Restorative Neurology and Neuroscience szakmai folyóirat esetbeszámolójában egy traumás agysérülést szenvedett beteg váratlanul teljesen magához tért a GABA A agonisták családjába tartozó midazolam beadása után.

A Magyar Pszichiátriai Társaság idei, XIX. Vándorgyűlését január 28-31. között, Szegeden rendezik meg. A Társaság és a szakma legnagyobb magyarországi rendezvényének főbb témái az öngyilkosság és megelőzése, a depresszió, a skizofrénia, és az interdiszciplinaritás lesznek. Mindezek mellett a Vándorgyűlésen szó esik majd a magyar pszichiátriai ellátás aktuális kérdéseiről és kihívásairól is.

Egy új kutatás eredménye azt sugallja, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények (NSAID) enyhíthetik a depresszív tüneteket. A Dr. Ole Kohle (Aarhus Egyetemi Kórház, Risskov, Dánia) vezetésével készült tanulmányt a JAMA Psychiatry online kiadása közölte.

A JAMA Pszichiátria (JAMA Psychiatry) szakmai folyóirat online kiadásában megjelent új kutatás eredményei szerint azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei öngyilkosságot kíséreltek meg, közel ötszörösére emelkedik az öngyilkossági kísérlet kockázata.

Major depresszióban szenvedő betegek SSRI kezelése során terápiás sikertelenség esetén gyakran felmerül az antidepresszívum váltás. Figyelembe véve a hangulatjavító szerek hatáskésésének hipotézisét, általánosan elfogadott megközelítés volt, hogy a dózisoptimalizálás mellett, 6-12 hetet vártak a hatás kialakulására, csak ezen időszak leteltével jött szóba az antidepresszívum váltása.