A major depresszió kezelése során a remisszió a klinikai tünetek csökkenését vagy megszűnését jelenti. A hangulatzavarok terápiája során a teljes remisszió elérése a cél.
Széles körben elterjedt nézet, hogy az antidepresszánsok 4-6 hét folyamatos, rendszeres adagolás után fejtik ki hatásukat. Azonban egy új tanulmány szerint egyetlen dózis is képes szignifikáns változásokat előidézni az agyban, méghozzá órákon belül. A Max Planck Institute kutatóinak tanulmányáét a Current Biology szakmai folyóirat közölte.
A Pediatrics szakmai folyóirat szeptemberi kiadásában megjelent új tanulmány eredményei alapján úgy tűnik, hogy sem a figyelemhiányos/hiperaktivitás betegség (ADHD), sem a kezelésére használt gyógyszerek nem állnak összefüggésben a gyermek növekedésével vagy felnőttkori testalkatával.
A Journal of Alzheimer’ Disease szakmai folyóiratban megjelent előzetes kutatási eredmények szerint rendkívül kis mennyiségben a marihuána hatóanyaga, a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) újszerű és működőképes terápiás lehetőséget nyújthat az Alzheimer-kór kezelésére.
Jelen cikkben az öngyilkosság rizikófaktorait és a suicidium szempontjából protektív tényezőket tekintjük át a befolyásolhatóság fényében.
Szakértők szerint a 63 éves színész közelmúltban bekövetkezett tragikus halála is arra figyelmeztet, hogy az öngyilkosság, különösen a középkorú, fehér férfiak között igen elterjedt.
A befejezett öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet/kísérletezés egymással szoros összefüggésben állnak, habár kiemelhetők bizonyos, az adott csoportra vonatkozó jellegzetességek. Pl. a befejezett öngyilkosság gyakoribb férfiakban, a suicidium áldozatok 65-75%-a férfi. Férfiak körében gyakoribb a violens suicidium, pl. önakasztás, magasból leugrás, lőfegyver használata, a befejezett suicidium nagyobb arányához a violens módszer választás nagyban hozzájárul.
Az öngyilkosság jellegzetesen humán jelenség, eltérő gyakorisággal minden kultúrában és korban előfordul. Általánosságban elmondható, hogy pszichológiai, szociokulturális és biológiai tényezők komplex interakciója alkotja az etiológiai hátteret. Cikksorozatunkban a suicidium epidemiológiájáról, rizikófaktorairól, krízisparadigmában történő értelmezéséről, az öngyilkossági rizikó felismeréséről, az intervenció lehetőségeiről lesz szó, különös figyelemmel az alapellátásban dolgozók, ezen belül a családorvosok szerepéről.
Az Amerikai Neurológus Szövetség 2014-es értekezletén a Medscape Richard S. Isaacsont New York-i Weill Cornell Orvosi Egyetem docensét és Dr. Hilary P. Glazert a Miami Miller Orvosi Egyetem Neurológiai tanszékének rezidensét kérdezte új tanulmányukról, mely a mediterrán diéta demencia kockázatára gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálta.
A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy sok, nem cöliákiás gluténérzékeny (NCGS) betegnél a gasztrointesztinális tünetek gluténmentes diéta (GFD) mellet is fennmaradnak, de a betegek folytatják a gluténmentes étkezést, mivel saját bevallásuk szerint „jobban érzik magukat”.
A Molecular Psychiatry szakmai folyóiratban olvasható új tanulmány szerint a kényszerbetegségben szenvedők (obszcesszív-kompulzív zavar) agystruktúrája és döntéshozatala hasonló mintázatot mutat.
A számítógép képes interakcióba lépni az emberekkel. Játszhatunk vele például stratégiát és logikát igénylő sakkjátszmát, ám az utóbbi években a kutatók ennél összetettebb dologra törekedtek: nevezetesen arra, hogy bizonyos programok segítségével a számítógépek képesek legyenek olvasni az emberi arckifejezésekből.
Új szűrési módszert fejlesztettek ki az autizmus diagnosztizálására amerikai kutatók, ami a jelenlegi módszerektől eltérően, nem szubjektív kritériumokon alapul. A fejlesztésről beszámoló tanulmánysorozat a Frontiers in Neuroscience szakmai folyóiratban jelent meg.