Pszichiátria

Biomarkereknek nevezzük azokat a biokémiai, fiziológiai vagy anatómiai tényezőket, amelyek egy bizonyos kórállapot fő pathofiziológiai aspektusait tükrözik, a pontos és korai felismerést, valamint a rizikópopuláció kiszűrését teszik lehetővé. Jelen cikkben a szkizofrénia genetikai hátterét tekintjük át, és sorra vesszük azokat a specifikus géneket, melyek ígéretes biomarker jelöltek lehetnek a kórképben.

A magyar pszichiátriai szakma legjelentősebb tudományos rendezvényének Győr városa ad otthont. A „Határtalan elme korlátai” mottóval megrendezett XVIII. Vándorgyűlés programjában a szakmai kérdések mellett olyan témák kapnak hangsúlyt, mint a hazai és nemzetközi kutatási és szakmai együttműködések kérdése, a szakemberhiány és utánpótlás, a Lelki Egészség Országos Programja, a járóbeteg finanszírozás, a szociális-rehabilitációs ellátás változása.

Az Alzheimer-kórt (Alzheimer’s disease, továbbiakban AD) történeti szempontból duális klinikopathológiai entitásként definiálják. A megbízható biomarkerek in-vivo evidenciát biztosítanak a kórkép irányában, alkalmazásukkal új diagnosztikus kritériumok kerültek bevezetésre, melyek újraírják a diagnosztikus fogalmakat az Alzheimer-kór kognitív eltéréseinek specifikus mintázata és strukturális/biológiai evidenciái mentén.

Az anabolikus szteroidok (AAS) hosszú távú alkalmazása súlyos hatással lehet a térbeli tájékozódási képességre. - derül ki a McLean Hospital and Harvard Medical School kutatóinak új tanulmányából.

Egy új kutatás szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott metformin hatásos lehet például a stroke, az Alzheimer-kór és egyéb idegsejt sérüléssel és degenerációval járó állapotokban.

A Florida campus of The Scripps Research Institute (TSRI) kutatói számos gén esetében azonosítottak olyan variánsokat, melyek szoros kapcsolatban állnak a 6 millió amerikait érintő bipoláris zavar emelkedett rizikójával.

A kollaboratív gondozási modell, vagyis a beteg és több szakorvos összehangolt együttműködése szignifikánsan javítja a depresszió és a szorongás kimenetelét a standard alapellátáshoz képest. - állítja a The Cochrane Library.

A szkizofrénia az egyik legsúlyosabb pszichiátriai kórkép. A szkizofrénia kutatások fő célja olyan biológiai markerek azonosítása, amelyek még a preklinikai stádiumban kiszűrik a fokozott rizikójú egyéneket, lehetővé téve korai intervenciós stratégiák kifejlesztését.

A New England Journal of Medicine online számában egy izlandi kutatásról olvashatunk, melynek eredménye szerint minden kétszázadik, 85 évnél idősebb izlandi olyan ritka génmutációt hordoz, amely megtriplázza az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját.

A fiatalkori ivási szokások vizsgálatára vonatkozóan egyre több tanulmány lát napvilágot. Fontos lenne ezek alapján felismerni a téma fontosságát és a friss kutatások eredményei alapján minél pontosabban azonosítani az alkohol-okozta agykárosodás markereit.

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az immun - és inflammatorikus mechanizmusok fontos szerepet töltenek be a skizofrénia biológiájában. Dr. Mar Fatjo-Vilas kutatócsoportjával felfedezte, hogy az interleukin-1β gén (IL1β) összefüggésben áll az agyfunkciók skizofréniára jellemző változásaival.

A fiatalok körében igen népszerű jelenség a rohamszerű berúgás (angolul ’binge drinking’). Vajon ez csak ártatlan, bármiféle káros következmény nélküli fiatalkori szokás vagy olyan jelenség, amit az egészségkárosító hatása miatt jobb lenne megelőzni?

Egy nemzetközi kutatócsoport metaanalízise szerint a methadone szubsztitúció szignifikánsan csökkenti a HIV transzmisszió rizikóját az ópiát származékokat injektáló droghasználók körében.