Pszichiátria

Két brit tanulmány szerint, 65 éves kor felett, bizonyos típusú alkoholok fogyasztása, még viszonylag mérsékelt mennyiség mellett valamint az egyszerre „rohamszerűen” nagy mennyiségű alkohol fogyasztása is negatív hatással lehet a kognitív és memóriafunkciókra. Ez azonban megkérdőjelezi azon korábbi kutatási eredményeket, melyek azt sugallják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás, egyéb egészségügyi előnyei mellett a kognitív hanyatlást is megakadályozhatja.

Izlandi kutatók egy kulcsfontosságú amyloid protein génmutáció felfedezésével újabb bizonyítékkal szolgáltak az Alzheimer-kórral kapcsolatos amyloid teória alátámasztására. A deCode Genetics munkatársai által felfedezett mutáció a betegség progressziójával szemben nyújt protekciót.

"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja" - írta John Donne angol költő a XVII. században a magányosság és vágyódás kifejezéseként. Van, aki egyedüllétre vágyik, de senki se akar magányos lenni, és főleg azért nem, mert az senkinek se jó. A magányosság nemcsak boldogtalanná teszi az embert, hanem kutatások tanúsága szerint halálozási ok is. A rossz mentális állapottal is összeköthető, ám ami ennél is meglepőbb: olyan bajokkal, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és a demencia.

Keressük új szerkesztőtársainkat!

Számos kutatás bizonyította már a depresszió és a D-vitamin hiány közti összefüggést, azonban egy norvég kutatás eredménye szerint, a D vitamin-pótlás egyáltalán nem enyhíti a depresszió tüneteit.

A Texasi Egyetem új tanulmánya szerint a depresszió lerövidíti a daganatos betegek túlélését, ami az abnormális stresszhormon-szabályozásnak és az inflammatorikus gének fokozott expressziójának tulajdonítható.

A Depression and Anxiety 2012-es online kiadásában megjelent tanulmányukban, az amerikai Butler Hospital kutatói megerősítették, hogy antidepresszáns terápia sikertelensége esetén a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) hatékony módszer lehet a depressziós betegek kezelésére.

University of Kansas kutatói megállapították, hogy az autista spektrumzavarral (ASD) küzdő gyermekeknél a pupillaméret és az alfa-amiláz nyálenzim a norepinefrin szintjével áll összefüggésben.

A Yale Egyetem egyik tanulmánya megállapította, hogy a krónikus stressz a neuritin nevű gén blokkolásával az agyban számos, a kedélybetegségekre jellemző változást generálhat, eközben a folyamat ellenkezője is igaz, vagyis a gén aktivációja megvédi az agyat a kedélybetegségektől. A neuritin szerepének tisztázása a korábbiakhoz képest más szemszögből tárja fel a depresszió, a szorongás és a bipoláris zavarok mögött álló mechanizmusokat, és egyúttal új terápiás célpont lehetőségét is kínálja.

Miért van az, hogy közel azonos felkészültségű sportolók közül az egyik mindig nyer, a másik meg alulmarad? Pech, vagy a szerencse kérdése lenne? Sportpszichológusok szerint a megfelelő önbizalomszint elengedhetetlen a sikerességhez – akinek a „béka feneke alatt van”, az mondjon is le a győzelemről, de ugyanilyen fontos az is, hogy aki sikeres akar lenni, annak álmodozásai, gondolatai is a sportról szóljanak.

A közösségi platformok egy egész generáció életét befolyásolhatják és tönkretehetik a valódi barátságokat. Emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek magányossá váljanak és különböző fóbiáik alakuljanak ki.

A Journal of Alzheimer's Disease júliusi online kiadásának egyik cikkében amerikai kutatók kísérleti bizonyítékokkal elsőként igazolták a cukorbetegség és az Alzheimer-kór megjelenése közti közvetlen kapcsolatot.

Az autoszomális domináns Alzheimer-kór esetén előre megjósolható, hogy a beteg mely életkorában jelentkeznek a tünetek, ill. lehetőséget nyújt a betegségben kulminálódó patológiai változások sorrendjének és nagyságrendjének meghatározására.