A kényszerbetegség kognitív-viselkedésterápiás felfogásában a gondolatelnyomás fogalma központi tényezővé vált az utóbbi időkben. Ez a nézet hangsúlyozza azt, hogy a kényszeres beteg számára a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő. A beteg emiatt törekedne a negatív gondolatai minél szigorúbb kontrollálására, de ennek a törekvésnek számos hátulütője van.
A híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van.
A Virginiai Egyetem és a német Probiodrug nevű cég kutatói a béta-amyloidról kimutatták, hogy növeli a toxicitását más, gyakoribb béta-amyloidoknak.
Szendi Gábor „A mammográfiai szűrés mellrákot okozhat” című cikke kapcsán Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke fejti ki véleményét.
Jelen cikkben az időskori depresszióhoz társuló kognitív zavar, más néven pszeudodemencia és a valódi demencia közötti különbséget taglaljuk.
12th International Congress of Behavioral Medicine
A PNAS című szakmai folyóirat júniusai kiadásában olvasható beszámoló szerint a betűk közti távolság növelésével jelentősen javítható a dyslexiások olvasásának sebessége és pontossága.
A kényszerbetegség kognitív-viselkedéselméleti modelljei szerint a gondolatelnyomás fontos tényező a betegség kialakulásában és fennmaradásában. Számos esetben a kényszeres zavarban szenvedő beteg legfontosabb panaszai között szerepel az, hogy a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő.
A demens beteggel az esetek legnagyobb hányadában először a háziorvos találkozik. Természetesen a pszichiáterek részéről nem elvárás, hogy a háziorvosok (illetve más alapellátásban dolgozó orvosok) a demencia szindróma felismerésén túl pontos diagnózist alkossanak, mindenesetre érdemes tisztában lenni az esetleges kóroki tényezőkkel.
A Neurology című szakmai folyóirat májusi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az USA-ban jóval magasabb az alvajárás (szomnambulizmus) prevalenciája mint azt eddig hitték: a felnőtt lakosság akár 3,6%-át, közel 8,4 millió embert érinthet.
Genetikai biomarkerek olyan csoportját azonosították a kutatók, melyek kapcsolatban állnak a korai major depresszió kialakulásával és lehetséges alapjait képezhetik egy szérumteszt kifejlesztésének.
Szexszomnia vagy más néven alvás közben, öntudatlan állapotban gyakorolt szexualitás, vagy szomnambulisztikus szexuális tevékenység viszonylag új diagnózis. A terminust Shapiro és kollégái alkották 2003-ban, ám a betegség tüneteiről már 3 évtizeddel ezelőtt is születtek feljegyzések.
Egy svéd tanulmány azzal foglalkozik, mekkora érzelmi és fizikai megterhelés, amikor valaki megtudja, hogy rosszindulatú daganatban szenved. A diagnózis utáni első hétben sokkal magasabb az esély rá, hogy öngyilkosságot követnek el vagy akut kardiovaszkuláris eseménybe halnak bele, akik a rossz hírt kapták, mint az egészséges emberek, írta Dr. Fang Fang a stockholmi Karolinska Intézettől.