A vesetranszplantáción átesett betegeknél magas a kedvezőtlen események, egyebek mellett a csonttörések kockázata. Az átültetés utáni törések aránya a jelentések szerint nagy eltéréseket mutat, és az idő múlásával változhat. Ezeknek a töréseknek a következményeit még nem vizsgálták meg kellőképpen. Jelen tanulmány a vesetranszplantáció utáni törések kockázatát és prognózisát vizsgálta napjainkban.
Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.
Az intersticiális tüdőbetegség (ILD) a kötőszöveti megbetegedések (CTD) gyakori megnyilvánulási formája, ami magas morbiditással és mortalitással jár. A CTD-ILD szűrésének, diagnosztizálásának, kezelésének és nyomon követésének egységesítésére vonatkozó gyakorlati iránymutatások rendkívül fontosak a betegellátás optimalizálása szempontjából a klinikumban.
Míg a biszfoszfonátokat széles körben alkalmazzák az osteoporosis kezelésére, szemészeti mellékhatásaik (OAEs) és azok összefüggései súlyos szisztémás mellékhatásokkal, például osteonecrosissal, még nem kerültek feltárásra nagy, sokszínű kohorszokban.
A kutatók négy különböző napi fizikai aktivitási mintát azonosítottak a térdízületi osteoarthritisben (OA) szenvedő vagy kockázatának kitett felnőttek körében. A reggeli és esti alacsonyabb aktivitás körülbelül kétszeresére növelte a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát.
Milyen sérülés látható az angiogramon? Forrás: Figure1.
Az Amerikai Reumatológiai Társaság 2025-ös konferenciáján bemutatott, két real-world elemzés újra felvetett egy fontos klinikai kérdést a reumatológusok és endokrinológusok számára: modulálhatják-e az ízületi gyulladást a 2-es típusú cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek?
A rosszindulatú daganat a dermatomiozitisz (DM) életveszélyes szövődménye, ami nagymértékben hozzájárul a halálozásukhoz. Sürgős szükség van egy validált, asszociációkon alapuló eszközre a daganatos megbetegedések korai felismerésének optimalizálása, valamint a diagnosztikai késedelmek csökkentése érdekében. Egy vizsgálat célja a daganat kialakulásának valószínűségére vonatkozó, gyakorlati előrejelzési modell kidolgozása és validálása volt DM-ben szenvedő felnőtt betegeknél. Retrospektív, többközpontú kohort tanulmányt végeztek DM-ben vagy klinikailag amiopátiás DM-ben szenvedő felnőttek bevonásával. A résztvevőket a Ruijin Kórház Bőrgyógyászati Osztályáról (képzési kohort), illetve a Renji Kórház Reumatológiai Osztályáról (validációs kohort) toborozták 2015-2022 között. Az elsődleges vizsgálati szempont a DM-ben szenvedő betegeknél előforduló daganatos megbetegedések voltak.
A biológiai terápiák jelentős áttörést hoztak a pikkelysömör kezelésében. Ígéretesek az interleukin-17- (IL-17-) és IL-23-gátlók, amelyek alkalmazásával a betegek akár 90%-ánál elérhető a tünetmentes bőr. Úgy tűnik, hogy az IL-23-at gátló terápiás beavatkozások hatása a gyógyszeres kezelés befejezése után is fennállhat, és a terápia túlmutathat a psoriasis tüneti kezelésén. Ezek a kezelések a betegségkontroll mellett a betegségmódosítás lehetőségét is magukban hordozzák.
Egy randomizált, kontrollált vizsgálat új adatai szerint a tocilizumab (TCZ) hatékonyabbnak tűnik a metotrexátnál (MTX) az óriássejtes arteritisz (GCA) remissziójának fenntartásában és a visszaesés megelőzésében 52 hét után.
Egy retrospektív kohort tanulmány szerint a posztmenopauzális csontritkulás (osteoporosis) miatt csonttörés kockázatának kitett nők több mint egyharmada nem kapott kezelést, a terápiában részesülők több mint fele pedig orális biszfoszfonátokat szedett, ami nem az első vonalbeli ajánlott kezelés. Az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Szövetsége / Amerikai Endokrinológiai Kollégium és az Endokrin Társaság jelenlegi, a klinikai gyakorlatra irányuló irányelvei szerint a posztmenopauzális csontritkulásban szenvedő nőket a töréskockázat alapján injekciós osteoanabolikus terápiákkal, mint például a romosozumab, teriparatid vagy abaloparatid, illetve injekciós antireszorpciós szerekkel, például denosumabbal, vagy intravénásan beadott antireszorpciós zoledronsavval ajánlott kezelni.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A köszvény kezelése során alkalmazott „célzott terápia” a „tüzelj, majd felejtsd el” megközelítéshez képest szerény, de szignifikáns csökkenést eredményezett a súlyos kardiovaszkuláris események (MACE) kockázatában – derült ki az Európai Reumatológiai Szövetség (EULAR) idei éves konferenciáján bemutatott eredményekből.