Reumatológia
Az FDA jóváhagyta a legelső új gyógyszert egy ritka csontbetegségre
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a palovarotént (Sohonos), a ritka és súlyos fogyatékosságot okozó csontbetegségben, a fibrodysplasia ossificans progressivaban (FOP). Az Egyesült Államokban körülbelül 400, világszerte pedig 900 embert érintő FOP egy autoszomális domináns állapot, amelyben a csontosodás a test olyan kötőszöveti területein alakul ki, ahol normális esetben nincs jelen (heterotóp csontosodás), például a szalagokban, az inakban és a vázizmokban. Ez a mobilitás és a funkciók súlyos korlátozásához vezet olyannyira, hogy az emberek elveszítik az önellátás vagy az öngondoskodás képességét. A legtöbben 30 éves korukra teljesen rokkanttá válnak, és a várható átlagos élettartam 56 év, a halál oka gyakran a mellkas körüli csontképződés, ami korlátozza a légzést.
Methotrexát gyulladásos bőrbetegségben szenvedő gyermekeknél: kezelési irányelvek
A methotrexát (MTX) egy könnyen hozzáférhető gyógyszer, amelyet először 1948-ban alkalmaztak, és azóta számos indikációban alkalmazzák.
A juvenilis idiopátiás arthritis és a reumatoid arthritis kockázata lisztérzékenységben
A lisztérzékenység számos immunmediált betegséggel társul, de a lisztérzékeny és a juvenilis idiopátiás arthritis (JIA) vagy a rheumatoid arthritis (RA) közötti végleges epidemiológiai összefüggést nem sikerült megállapítani. A JIA és az RA kockázatát számszerűsítettük a lisztérzékeny betegek körében egy népesség-alapú kohorsz segítségével.
A kolchicin elsővonalbeli az akut köszvényes roham kezelésére és megelőzésére is!1,3,5
Colchicum-Dispert bevont tabletta (0,5 mg kolchicin)
A zoledronsav hatása az öregedésre
A zoledronsav in vitro és in vivo hatása az öregedésre és az öregedéssel összefüggő szekréciós fenotípus markerekre címmel új kutatási tanulmányt tettek közzé.
Régi, de jó…
Három brit vegyész és farmakológus a rheumatoid arthritis hosszú távú kezelésére alkalmas szert keresve több mint 600 vegyület 8 éven át történő tesztelése után tették le voksukat a 2-(4-izobutil-fenil)propionsav mellett. Ez 1961-ben történt, és 1962-ben meg is kapták a szabadalmat az általuk később ibuprofénnak elnevezett vegyületre (1).
Vezető orvosi portálok top cikkei - nemzetközi lapszemle-összeállítás
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A tumornekrózis faktor-alfa gátlók és a demyelinizáció kapcsolata
A 2000-es években megjelent számos esetjelentés azt jelezte, hogy a demyelinizáclós betegségek súlyos mellékhatásként jelentkezhetnek a TNF-alfa-gátlók (TNF-α-gátló) kezelését követően. A biológiai terápiás regiszterekből származó kezdeti adatok azonban nem tudták ezt kellően tisztázni.
Az FDA jóváhagyta az első szájon át szedhető gyógyszert Crohn-betegségre
Az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezte a szájon át szedhető Janus kináz (JAK) gátló upadacitinib (Rinvoq, AbbVie) alkalmazását a mérsékelten vagy súlyosan aktív Crohn-betegségben szenvedő felnőttek számára, akiknek az állapota nem reagált megfelelően, vagy akik nem tolerálnak egy vagy több tumor nekrózis faktor (TNF) gátlót - jelentette be a vállalat.
Új biomarkerek lupus-nephritisben?
A vizeletbiomarkerek egy panelje a proteinúria mérésénél jobban megjósolhatja, hogy mely lupus-nephritisben szenvedő beteg reagál a kezelésre, derül ki a szisztémás lupus erythematosusról szóló nemzetközi kongresszuson tartott előadásból.
Csigolyatörések megelőzése: szűrővizsgálati ajánlások
A csigolyatörések az idősebb felnőttek számára komoly egészségügyi problémát jelentenek, kórházi és tartós ápolásra való beutalást, rokkantságot és romló életminőséget eredményezhetnek.
Methotrexát és bőrrák kockázat?
A methotrexátot szedő pikkelysömörös betegeknél 2,8-szor nagyobb valószínűséggel alakult ki nem-melanomas bőrrák, mint azoknál, akik nem szedték a gyógyszert. A methotrexátot szedő betegeknek a kezelés ideje alatt rendszeres bőrvizsgálatot kell végezni.
COVID-19 és pikkelysömör: Mi a kapcsolat?
Egy új kutatás fényt derített arra, hogy a COVID-19 fertőzés hogyan reaktiválhatja, vagy akár okozhatja a pikkelysömör kialakulását.