Az állami egészségbiztosítási programokban az előzetes engedélyezés egyszerűsítésére vonatkozó új szabályoknak foglalkozniuk kell a lépcsőzetes terápiás irányelvekkel, és 24 órás jóváhagyási folyamatot kell előírniuk a sürgős kérelmekhez, az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) új észrevételei szerint.
A hidroxiklorokint minden szisztémás lupus erythematosusban szenvedő betegnek ajánlják, és gyakran alkalmazzák más gyulladásos állapotok esetén is, de hosszú távú mellékhatásként látást veszélyeztető retinopátia a kezelés során előfordulhat.
A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) hatékonysága és biztonságossága a trombotikus antifoszfolipid szindrómában szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos.
Az interleukin (IL)-6-nak a gyulladásos válaszban betöltött szerepe miatt nagy jelentősége van a rheumatoid arthritis (RA) patogenezisében. A RA-ban alkalmazott jelenlegi IL-6-irányított terápiák, nevezetesen a sarilumab és a tocilizumab, a receptort célozzák.
A kutatók kapcsolatot találtak a betegek életkora diagnózis felállításakor és a különböző klinikai jellemzők és kimenetel között az antineutrofil citoplazmatikus antitestekkel (ANCA) kapcsolódó vasculitisben (AAV) szenvedő betegeknél.
Az Omikron BA.1 és BA.2 elleni neutralizáló képesség szintje a harmadik COVID-19 vakcinázást követően a szüneteltetett vagy folyamatos metotrexát (MTX) terápiában részesülő betegeknél nem egyértelmű.
A gyulladásos megbetegedések biológiai kezelésének folytatása a terhesség alatt még mindig nehéz döntés. Sok gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő nő a 24. hét után abbahagyja a tumor nekrózis faktor-ellenes (TNF-alfa gátló) kezelést.
A vas túlterheléssel - szérumferritin > 1000 µg/L vagy hemokromatózis vagy thalassémia diagnózissal - rendelkező betegeknél 60%-kal nagyobb valószínűséggel fordult elő csontritkulás egy maximum 10 éves követés során, mint az ennek megfelelő kontrollbetegeknél, egy nagy vizsgálatban.
A pikkelysömörben szenvedők közel másfélszer nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziós tünetektől, és közel kétszer nagyobb valószínűséggel élnek át öngyilkossági gondolatokat azokhoz képest, akiknek nincs ilyen betegségük.
Korábbi kutatások a magas húgysav-szintet a túlzott zsírtartalommal, az alacsony húgysav-szintet pedig a vázizomzat tömegének csökkenésével hozták összefüggésbe. Az epidemiológiai vizsgálatok U-alakú kapcsolatot mutattak ki a húgysavszint és a halálozás között, ami arra utal, hogy a nagyon magas és a nagyon alacsony húgysavszint is káros lehet.
Az életkor előrehaladtával bizonyos mozgásszervi panaszok és betegségek egyre gyakoribbá válnak. Például a lakosság 10-15%-át érintő osteoarthrosis elsősorban a 60 feletti korosztályt sújtja. Mivel a mozgásszervi kórképekhez gyakran egyéb krónikus betegségek is társulnak (1,2), az idősek egyre többféle gyógyszert fogyasztanak(3).
Ez a narratív áttekintés a reumatológus szakorvosok szerepére összpontosít a beazonosított reumatikus betegség nélküli interstitiális tüdőbetegségben (’interstitial lung disease’; ILD) szenvedő betegek értékelését illetően, és ismerteti az IPAF (interstitialis pneumonia autoimmun jelleggel) jelenlegi klasszifikációs kritériumait, valamint felvázolja az IPAF patho-biológiájával, természetes kórtörténetével, prognózisával és kezelésével kapcsolatos ismereteket. Végezetül a cikk kitér az ismeretbeli hiányosságokra és a jövőbeli kutatási lehetőségekre.
A Janssen Gyógyszercég bejelentette, hogy az ustekinumabot, mint új kezelési lehetőséget engedélyezték a 6 éves vagy annál idősebb, aktív pikkelysömörös artritiszben szenvedő beteg gyermekek számára.