A hirtelen halál az iparilag fejlett világban az összhalálozás 20%-áért felelős. A fatális esemény hátterében leggyakrabban hirtelen szívhalál (SCD – kamrafibrilláció vagy aszisztólia) áll, amely a tünetek kezdetétől számítva egy órán belül következik be. Az eseteket időről-időre nagy médiavisszhang kíséri, hiszen a tragédia az egészségesnek gondolt sportolókat sem kíméli.
RT 69 éves nőbeteg 2014. márciusban jelentkezett kardiológiai szakrendelésen egy 3 hónappal korábban mindössze egy alkalommal észlelt remegés, szívdobogás, szédülés miatt. Háziorvosa a panasz után elkészítette az EKG-t (amikor jelentkezett a beteg), amely normál szinusz ritmust mutatott.
A BMJ kiadásában megjelent egyik új tanulmány kétségbe vonja azt a régi mondást, mely szerint egy pohárka nem árt, sőt hasznos a szívnek.
Több tanulmány is igazolta, hogy a kritikus állapotú betegek tromboembóliás kockázata fokozott. Ez hosszabb kórházi tartózkodáshoz vezethet, és tovább emelheti az ellátás költségeit.
A technika fejlődésével és az átlagéletkor növekedésével egyre több sebészeti beavatkozásra kerül sor. Egy-egy beavatkozást követően a megfelelően kivizsgált és előkészített idős, polymorbid beteg is az életminősége javulását, jobb életkilátásokat remélhet. A betegek elektív műtéti felkészítése alapvetően a háziorvosok feladata, a szükséges szakorvosok bevonásával.
A 64 éves, hypertoniás, oralis antidiabetikummal és inzulinnal kezelt diabeteses férfi beteget jobb oldali testfél-gyengeség, közepesen súlyos motoros aphasia miatt vettük fel. Felvételét megelőzően trombocyta-aggregáció gátló kezelésben (acetilszalicilsav 100 mg) részesült.
A pitvarfibrillációban, illetve ennek szövődményeiben szenvedő nagylétszámú betegpopuláció ellátása nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. Egy tízéves utánkövetéses vizsgálat eredményét idén hozták nyivánosságra.
Korábban nőgyógyászati műtéten és kétoldali varicectomián átesett 63 éves nő, 2007-ben, hirtelen palpitációs rohamokat kezdett tapasztalni, melynek hátterében paroxysmalis pitvarfibrilláció igazolódott. Kardiológiai kivizsgáláson vett részt, mely a pitvarfibrilláción kívül érdemi kóros eltérést nem talált.
Más kardiovaszkuláris megbetegedésekhez hasonlóan, a stroke előfordulásában és lefolyásában is különbség mutatkozik a nők és férfiak között. Az AHA (American Heart Association) 2014. februárjában megjelentett ajánlása foglalkozik ezzel a kérdéssel.
SZS 71 éves férfi páciens távolabbi kórelőzményében discus hernia műtét, mindkét alsóvégtagon varicectomia (2003), hypertonia szerepel.
KF 67 éves nőbeteg elgondolkodtató, tanulságos története.
A reumatoid artritisz (RA) a népesség körülbelül 1%-át érinti világszerte. Kialakulásához genetikai és környezeti tényezők is hozzájárulnak, tünetei ritkábban enyhék, de legtöbbször súlyos, akár rokkantsághoz vezető ízületi deformitást okoz. A gyulladás következtében azonban nemcsak az ízületek betegszenek meg. A kisebb-nagyobb intenzitással zajló autoimmun folyamat az egész szervezetben változásokhoz vezet.
57 éves férfi beteg 2014. június 30-án hajnalban kezdődött, gyors szívdobogásérzés miatt jelentkezett reggel 8 óra körül az SBO-n. Az EKG-n pitvarfibrillációt regisztráltak 124/min kamrai frekvenciával, amely miatt a kardiológiai osztályra irányították.